Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 3 (25. szám) - Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FONT SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
1125 Azzal persze én is egyetértek - mindenki egyetért, de én hangsúlyozom is , ahogy államtitkár úr bevezette a témát. Mi is a kormány célja? Mérsékelni az adminisztrációs költségeket és eljárásokat. Hát ez olyan jó, hogy csuda! De hát ez egy általános deklaráció, egy preambulum. S akkor hogy is megyünk tovább? Azt látjuk, hogy kérdések vetődnek fel. A magam számításaitól megkímélem a tisztelt Házat, egyrészt az időhiány miatt is, másrészt azért, mert már érdekes számításokat hallottunk - különben publikálom azokat a számításokat , de a kérdések fontosak. Mik is a kérdések? Miért ez az adóreform? Ha nem kényszerű, hanem lehetőség, akkor vagy választjuk, vagy nem. Ez egy nagyon csábító és imponáló valami, mert ugyan adót kell fizetni, de itt megválaszthatja az adófi zető, hogy hogyan is akarja ezt csinálni. De felmerül a kérdés, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha van lehetőség így is meg úgy is tenni, akkor kiskapuk is vannak. Vannak? Vagy lehetnek? Számba vettük a kiskapulehetőségeket? Hallottunk érdekes számításoka t. Tállai András szerint nem is csak egy kiskapu, hanem számos kiskapu lehet. Még ha nincs is olyan sok kiskapu, mint ahogy azt Tállai András képviselő úr mondta, de még mindig marad egy csomó kiskapu. Ezeket érdemes nézegetni. Aztán továbbmegyek a kérdése kkel, tisztelt Ház. Ki kívánja ezt az új törvényt? Kívánják az adófizetők, azért, mert csökken vagy növekszik az adókötelezettségük? Nyilván nem azért, mert növekszik - de csökken az adókötelezettségük? Úgy halljuk, hogy igen; de olyan áron csökken, hogy a z nem adóelkerülés. Nem használom azt a szót, hogy adócsalás, csak azt, hogy adóelkerülés, mert jól ismerjük az adópolitikából, az adóelméletekből, hogy olyan adóelkerülés is lehetséges, ami nem törvénytelen. De a törvény olyan laza kapukat és kerítéseket teremt, hogy megtörténhet az adóelkerülés. Szóval kívánja az adófizető? De további kérdéseket teszek fel. Kívánja az államkincstár, az adóbeszedő? Több vagy kevesebb adó folyik majd így be? Az államkincstárnak adóbevételre nyilván szüksége van, mert felada tai vannak. Ezt az adótörvények tárgyalása során tegnap részletesen megvitattuk, és ez ismét és ismét előkerült. (17.10) Amikor egy adórendszert kontemplálunk és alkotunk, akkor igen, nagyon hasznos és fontos számba venni, hogy kit segít ez, ugyanis az adó befizetés senkit sem segít, az egy állampolgári kötelesség vagy pedig azonosulás a társadalom céljaival, és ha valaki kevesebbet fizethet törvényes módon, az egy segítség, az egy támogatás. Most van itt valami olyan elem, tisztelt Ház? Ez egy nagyon lényeg es kérdés. Ebbe a törvénybe iktassunk bele egy olyan elemet, hogy segítsünk valakit, valamilyen iparágat, valamilyen nagyságú társadalmat vagy valamilyen helységben lévő gazdasági tényezőket? Úgy néz ki, hogy nem, de mégis úgy néz ki, hogy lesz benne valam i ilyesmi. Aztán egy további kérdés: behajtható ez az adó? Minden adónemnél egy lényeges kérdés, hogy hajlandóe az adófizető befizetni, mennyi a hajlandósága. Persze, hogy előbbutóbb hajlandó lesz, mert nem akar büntetést fizetni, nem akar börtönbe kerül ni, hogy annyira szembekerüljön az adóbehajtóval. Valahogyan az a hasonlat jut eszembe, hogy az a jó adó - nyilván államtitkár úr hallotta, mert adótudósok ismerték , amelyet a libához, a lúdhoz hasonlítanak, hogy úgy fosztani vagy úgy kihúzni a libából a tollat, hogy minél több tollunk legyen, de azért minél kevesebbet gágogjon és panaszkodjon a liba. Szóval, ha ez a cinikus megoldás időnként eszünkbe jut, talán nem árt, hiszen nem mindenki azért fizet adót, mert dalolva szeret menni, masírozni az adóhiva talba. Még egy kérdés engedtessék meg: mi az optimális adómérték? Az a gazdasági tényező, az a vállalkozó, az az adófizető, aki most x összegű adót befizet, az az optimális a Kincstár szempontjából, az az optimális a nemzetgazdaság szempontjából? Jól tudju k azt, egyéb adónemek elemzése során, hogy magasabb adóráta több adót hoz be, egy bizonyos mértékig. Az adóráta lehet olyan magas, hogy a gazdasági tevékenységet visszafogja, és ebből kifolyólag az adóalap, az adó bázisa csökken. Tehát az az adóelméletben, fiskális elméletben ismert valamilyen parabola, ami ezt leírja, az matematikai pontossággal vezet oda, hogy állandóan mérjük, vizsgáljuk, teszteljük, hogy
