Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 3 (25. szám) - Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
1122 hogy nagyon nagy az érdeklődés, a választókörzetemből is rengetegen kerestek meg vele, hogy érdemes les ze ezt nekik választani. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Tállai András úr, a Fidesz képviselője. TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz) : Szeretném megköszönni államtitkár úrnak az elemzését; ami a költséghányadokat illeti, v alószínű, hogy ez igaz, és ezzel egyet is értek. De megkérdezem önt, a kimutatásban szerepelte az, hogy az áfa milyen súllyal vevődik figyelembe. Mert ennek az adónemnek az az érdekessége, hogy igazából azoknak fogja majd megérni, akik az áfát takarítják majd meg. Tehát nem annyira a nyereségadómegtakarítás jelent majd előnyt a vállalkozásnak, hanem az, hogy mennyi áfát tud majd így, mert ha nincsen költsége, akkor eleve 25 százalék áfát fizet, 15 százalék az adó, tehát neki meg fogja érni; még az is, aki nek van költsége és levonható áfája keletkezik. Ezért nagyon nehéz azt kiszámolni csak költségszemlélet alapján, hogy ez kinek fogja megérni. Ez az egyik kérdés. A másik: nem értek egyet azzal a gondolattal, hogy fiktív számla eddig is volt, fiktív számla ezután is lesz, és ez egyébként is adóhatósági meg bűncselekmény. Nem így van, Molnár képviselő úr! Nincsen olyan rendszer ma a törvényekben, ami azt mondaná, hogy a fölmerült költségekről a bizonylatot ne őrizd meg. A fölmerült költséggel tudom bizonyítan i azt, hogy miből tudtam azt az értéket, azt a szolgáltatást előállítani, megteremteni. A jövőben az evában ilyenre nem lesz szükség. Nem lesz szükség, hogy a személygépkocsi útnyilvántartását vezesse, nem lesz szükség akkor, ha vásárol egy számítógépet, h ogy bekönyvelje, nem lesz rá szükség, nem fog egyáltalán bizonylatot kérni. Innentől kezdve ott fog lógni egy bevételi bizonylat, és nem lehet számon kérni. Nem lehet számon kérni, mert a törvény ki fogja mondani, hogy azt ő hogyan, miből teremtette, hogya n, miből állította elő. Tehát olyan sok összefüggése és várhatóan negatív hatása van a jelenlegi rendszernek, hogy nagyon komolyan kell átgondolni az országgyűlési képviselőknek azt, hogy hogyan, milyen formában tudják ezt a törvényjavaslatot támogatni. EL NÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Lezsák Sándor úr, az MDF képviselője. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! A gazdasági sajtó többsége azt jósolja, hogy a közeljövőben mintegy negyedmilli ó, más szakvélemények szerint ennél jóval kevesebb kisvállalkozó vállalja az egyszerűsített vállalkozói adó fizetésével járó előnyöket és kötöttségeket. Általános megítélés szerint nem fog érdemlegesen csökkenni ebben a körben az adóteher, hanem sokan inká bb az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében fogják vállalni ezt a lehetőséget. Ez az adózási forma azon vállalkozások számára eredményez tényleges könnyítést a mi modellezésünk szerint, amelyeknek méretükből adódóan nincs kellő ismeretanyaguk, eszkö zük a megfelelő nyilvántartások vezetéséhez. Ebben a formájában ez az adózás elsősorban a szolgáltatóipar és a szellemi tevékenységek kényszervállalkozói számára előnyös, az ügynökök és a piaci árusok kivételével a kereskedelmi vállalkozások kimaradnak ebb ől a lehetőségből. Ami miatt fölálltam, az a törvény 2. §a. Ugyanis ez kizárja ebből az adózási formából az üzletrészek, szövetkezeti részjegyek tulajdonosait. Ez a szigorúság érthetetlen, hiszen több településen szinte mindegyik családnak van valamennyi részjegye. Ezektől természetesen meg lehet szabadulni, nyomott áron el lehet ezeket a tulajdonrészeket adni, ettől függetlenül megválaszolatlan a kérdés, hogy mi összeférhetetlen például egy egyszerűsített formában adózó személy áfészrészjegyének birtoklá sa területén.
