Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 3 (25. szám) - Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1090 Köztudott, hogy a magyar vállalkozók között igen nagy számban vannak kényszervállalkozók. Évekkel ezelőtt egyéni vállalkozások, ki svállalkozások egész sora csak azért jött létre, mert munkahelyek szűntek meg, mert sok munkaadó a magas adó- és közterhek miatt csak olyan feltétellel volt hajlandó alkalmazottait tovább foglalkoztatni, ha egyéni vagy kisvállalkozóként köthet velük szerző dést. Az induló kisvállalkozások egy része bizonyára sikeres lett, nagyobb részük azonban évek múltán is kicsi maradt, bevétele, létszáma alig vagy csak kismértékben nőtt. Tényleges támogatást az előző ciklus alatt, a látványos kampánnyal beharangozott Szé chenyiterv ellenére is csak elenyészően kevesen kaphattak. Lehetőségük a gazdasági felzárkózásra így csekély volt, esélyeik az EUcsatlakozással tovább romolhatnak. A Medgyessykormány az első, amely kimondta és programjában célul tűzte ki, hogy kiáll a k isvállalkozók mellett, és első lépésként csökkenti adóterheiket, és mérsékli adminisztrációs kötelezettségeiket. A kormány ezért dolgozott ki külön törvényjavaslatot a legkisebb vállalkozást érintő új adónem, az egyszerűsített vállalkozói adó, más néven az eva 2003. évi bevezetésére. Nemcsak a többféle adónemet kiváltó, az adminisztrációt is csökkentő új adónemre vonatkozó elképzelés teljesen új. Újdonság az is, hogy a kormány a törvényjavaslatot még munkaanyag formájában társadalmi vitára bocsátotta. Az ut óbbi években nem volt arra példa, hogy adóra vonatkozó vagy más törvénytervezetet a kormány feltegyen a honlapjára, hogy megvitassa, egyeztesse a különböző érdekképviseletekkel, vállalkozók széles körével, hogy a részletes szabályok kidolgozásakor ilyen mé rtékben figyelembe is vegye az egyeztetések során felmerült valamennyi véleményt. Voltak persze észrevételek, kifogások, zömmel az ellenzék oldaláról, amelyeket a kormány nem vehetett figyelembe. A jogosultsági kör további kibővítésével, az eva választási feltételrendszerének felpuhításával ugyan valóban még több vállalkozás választhatná ezt az adózási lehetőséget, de ebben az esetben az eredeti cél veszett volna el, nevezetesen, hogy a legkisebb vállalkozók terhein enyhítsen, az ő versenyképességükön javít son a törvényjavaslat. A kormány világossá akarja tenni, hogy az egyszerűsített vállalkozói adóra vonatkozó törvényjavaslattal nem általában, differenciálás nélkül minden vállalkozásnak, hanem kiemelten azon legkisebb vállalkozóknak kíván segítő kezet nyúj tani, amelyek nehezebben igazodnak el a jogszabályok rendszerében, megadva ezzel számukra az esélyt, hogy az EUcsatlakozásig hátralévő időben megerősödhessenek és felzárkózhassanak. Az új adózási lehetőség, az eva több százezer vállalkozás számára nyújt - választható módon - kiszámítható feltételeket, a jövőbeni fejlődést előmozdító, méltányos adózási lehetőségeket. Az elmúlt időszakban az ellenzék többször érvelt azzal, hogy az eva választásának szigorú feltételrendszere miatt csak néhány ezer vállalkozó tudja, illetve fogja választani az evát. Éppen a széles körű társadalmi egyeztetés, az elmúlt hónapokban a legkülönbözőbb érdekképviseletekkel, vállalkozói körökkel történő megbeszélés ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Az persze lehetséges, hogy a szóba jö hető több százezer vállalkozás egy része óvatosságból jövőre még nem választja az evát. Ennek oka az lehet, hogy a magyar kisvállalkozók eddig azt szokták meg, hogy gyanakvással kell fogadniuk a kormány újabb és újabb adóelképzeléseit. Az első év tapasztal atai azonban bizonyára ezen vállalkozásokat is meggyőzik majd az új adózási lehetőség előnyeiről. Nézzük tehát, hogy mit tartalmaz pontosan az előttünk fekvő törvényjavaslat! Az eva az adminisztráció egyszerűsítése és az adóterhek mérséklése érdekében egy sor, korábban fizetendő adónemet vált ki. Így kiváltja egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap után fizetendő személyi jövedelemadót vagy a vállalkozói átalányadót, kiváltja a cégautóadót és az általán os forgalmi adót. Társas vállalkozás esetében kiváltja a társasági adót, az osztalék utáni személyi jövedelemadót, a cégautóadót és az általános forgalmi adót.
