Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 3 (25. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Merre tart Magyarország?" című politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - HORVÁTH CSABA (MSZP):
1081 Vegyük például a lakásépítéseket! A z előző kormány lakáspolitikája a hiteltámogatások növelését célozta meg, és ezzel elsősorban a tehetőseket támogatta. Ezzel szemben a jelenlegi kormány lakáspolitikája elsősorban a lakásépítéseket tűzte ki célul, s mielőtt további jó lépéseket tennénk, eg y 15 éves nemzeti lakásprogramot dolgozunk ki. Úgy gondoljuk, hogy szükség van egy megfelelő egyensúly tartására a bérlakásépítés, az új lakások építése és a mintegy másfél millió lerobbant tömb- és panellakás felújítására. Önök három év alatt közel 10 eze r darab bérlakás megépítéséhez ítéltek meg több mint 48 milliárd forintot. Ebből folyósításra került 5,5 milliárd, tehát a következő kormányra hárult ennek a pénzügyi terhe, még 43 milliárd forintot a jelenlegi kormánynak kell teljesítenie ebből a pályázat i csomagból. Ugyancsak önöknek a négy év kormányzás alatt sikerült oda eljutni, hogy a '97ben épített lakások száma, ami 28 130 darab volt, szinte megegyezik a 2001ben felépített lakások számával, ami 28 ezer darab volt. Nézzük meg, ezzel szemben mit tet t eddig a Medgyessykormány! Rövid távon gyors intézkedéseket hozott a lakásépítés eddigi szegmenseinek és szintjeinek megtartására, javította az alacsony jövedelműek lakáskörülményeinek javulási esélyeit, megerősítette az érvényben lévő lakásépítési támog atási rendszert, döntött a Széchenyiterv következő üteméről, közvetetten növelte a közalkalmazottak lakáscélú jövedelemképző képességét, hozzájárult a lakásfelújítási költségek fedezetének biztosításához a megemelt szociális juttatások, a nyugdíjkiegészí tés és az özvegyi nyugdíj keretében, megemelte a szociálpolitikai támogatást 500 ezer forinttal, azaz 23 százalékkal, a fiatal házasok számára pedig két gyermek vállalásáig megelőlegezi a szociálpolitikai támogatást. És most lássuk, mit tesz ezután a Medgy essykormány! Hosszabb távon megteremti a szervezeti és jogi feltételeket egy stabil lakáspolitika megvalósításához. Egy minisztérium irányítása vonta a lakás- és építésügyet, létrehozta a Nemzeti Lakáspolitikai Tanácsadó Testületet, és döntött arról, hogy 15 éves nemzeti lakásprogramot kíván elfogadni. Megkezdte a lakástakarékpénztári, a társasházi, a lakásszövetkezeti és a lakástörvény módosításának előkészítését a 2003. év első félévi törvénykezési ciklusra. A nemzeti lakásprogram kidolgozása szakmai, c ivil szervezetek, illetve intézmények széles körének bevonásával történik. A kidolgozott javaslatokat még a beterjesztés előtt nyitott társadalmi vitára bocsátjuk 2003 januárjában. Amikor önök a szívet melengető céljaikat nyilvánosságra hozták - mint Áder János képviselőtársam a sajtótájékoztatóján , nagyvonalúan hozzátették, hogy a magyar gazdaság teljesítőképességével megteremthető a Fidesz által javasolt intézkedések költségvetési fedezete. Ezzel kapcsolatban csupán egy problémám van: a szándék és az er edményes megvalósítás között hosszú út áll. Meg kell teremteni a feltételeket, és ez nem csupán elhatározás kérdése. Hozzáértésre, türelemre, konszenzusteremtő készségre és soksok kemény munkára van szükség. Úgyhogy én az önök számon kérő stílusban előado tt népjóléti céljait egy szimpla blöffnek tartom, és remélem, Áder János képviselőtársam hozzájárul utólag ahhoz, hogy kedvenc kifejezésével éltem. Hogy miért tartom blöffnek? Sokat foglalkoztam én is kommunikációval, ismerem a forgatókönyvet; a komoly arc kifejezéssel előadott hangzatos, nemes célok, az összehangolt fellépés kiváló médiacsemege arra, hogy reggeltől estig a szavazópolgárok mást se halljanak, lássanak a hírekben, mint az önök minden gondot megoldó javaslatait. Tisztelt ellenzéki hölgyek és ur ak, akik itt most olyan hevesen követelik a bőkezű népjóléti intézkedéseket, önök nem a választópolgárok sorsáért aggódnak. Önök a saját hatalmukat akarják visszaszerezni, és ezért semmi eszköztől nem riadnak vissza. Egy dologról azonban megfeledkeznek. Ar ról, amit Abraham Lincoln így fejezett ki: "Néhányszor becsaphatsz mindenkit, mindig becsaphatsz néhányat, de nem csaphatsz be mindig mindenkit." Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)