Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 3 (25. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Merre tart Magyarország?" című politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz):
1069 alkalmi munkát - amelynek közterheit a felére csökkentettük , a részmunkaidős foglalkoztatást és a távmunkalehetőségeket. Még az idén több mint egymilliárd forintot fordítunk arra, hogy ezer új távmunkahely jöhessen létre. 4. Elindítunk közösen egy bérfelzárkóztató programot, két okból, közösen a szociális partnerekkel, mert bár az egy főre eső GDP a fele az Európai Unió átlagának, de a bérek éppen csak elérik az Európai Unió átlagának egyharmadát. Itt az ideje, hogy az emberek a gazdaság 1997 óta tartó fejlődését végre konkrétan a zsebükben is érezhessék. Mit tesz a kormány a bérfelzárkóztatásért? Először is ott, ahol a kormány a munkáltató, emeli a béreket. Néhány héttel ezelőtt a közalkalmazotti bért a kormány javaslatára a parlament 50 százalékkal megemelte, és jövőre a köztisztviselők bére is el fogja érni a törvény szerinti százszázalékos arányt. Csökkenti az adó- és járulékterheket javas lataival, hogy több nettó pénz kerüljön a pénztárcákba. Az alkalmazotti adójóváírást a háromszorosára növeltük, a minimálbér így adómentessé vált, és átlagban 6 ezer forinttal több maradt a zsebekben anélkül, hogy a munkáltató bért emelt volna. Több mint 2 százalékkal csökkentjük az átlagos személyi jövedelemadóterheket. A vállalkozók számára lehetőséget biztosítunk fejlesztésre azzal, hogy az egészségügyi hozzájárulást folyamatosan leépítjük, bevezetjük az egyszerűsített vállalkozási adót, valamint fejles ztési, kutatási kedvezményeket biztosítunk. Szeretném elmondani, ha a 3 százalékos első bérajánlat 34,5 százalék körül alakul jövőre, akkor az nettóban 7,59 százalék, ami azt jelenti, hogy 5 százalékos infláció mellett a versenyszférában is GDParányos l ehet a bérnövekedés. Ha ehhez a közszféra 17 százalékos emelkedését hozzátesszük, akkor a nemzetgazdasági átlag messze a GDP feletti reálbérnövekedést jelent. Merre tart tehát Magyarország? A teljes körű foglalkoztatás, a munkanélküliség csökkentésének ir ányába, a tanuló, így az egyre okosabb Magyarország irányába, az esélytelenség megszüntetésének irányába, az európai uniós bérekhez való felzárkózás irányába. Mindezt úgy, hogy a kormány nem diktál, nem igazságot oszt, és nem csukja be a fülét az emberek v éleménye előtt, hanem partnerként, szolgáltatóként, feltételteremtőként az ország lakóival és szervezeteivel folyamatos párbeszédben végzi a munkáját. Ezen az úton - mint azt a közvéleménykutatások is mutatják - szívesen halad együtt a lakosság és a kormá ny. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm, államtitkár úr. Megadom a szót Glattfelder Béla képviselő úrnak, Fidesz. GLATTFELDER BÉLA (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Magy arország európai uniós csatlakozásának egyik kulcskérdése lesz, hogy milyen feltételek mellett, milyen felkészültséget követően fog a magyar mezőgazdaság az Európai Unió agrárgazdaságához csatlakozni. Nincs még egy olyan nemzetgazdasági ág, amelyik ilyen m értékben függne attól, hogy hogyan sikerül az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, hiszen az Európai Unióban is kiemelt szerepet élvez a mezőgazdaság, és az Európai Unió közös forrásainak is meghatározó részét a közös agrárpolitika finanszírozására költik. (12.40) Nagy kérdés, hogy a magyar gazdák az uniós csatlakozás nyertesei vagy vesztesei lesznek. Azt hiszem, annak érdekében, hogy a magyar gazdák nyertesei legyenek a csatlakozásnak, a legfontosabb az lenne, hogy támogassuk a családi gazdasá gokat. Ezt tette a polgári kormány is, megalkotta a családi gazdálkodásról szóló jogszabályokat, és kiemelt támogatást nyújtott azoknak, akik családi gazdálkodóként kívánták tevékenységüket folytatni. Úgy ítéltük meg, hogy ha Magyarországon erős családi ga zdaságok lesznek, ahogy ez az Európai Unióban is van, akkor a magyar agrárrendszer zökkenőmentesen beilleszthető lesz az Európai
