Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 3 (25. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Merre tart Magyarország?" című politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - ÉKES JÓZSEF (MDF):
1066 ahogy már a tegnapi parlamenti vitában is ez el hangzott, akkor ez nem lehet jó irány, és nem Európába vezető irány ez. A következő: abszolút nem lehetett látni, és nem tudni arról, hogy amik itt elhangzottak a mostani hozzászólásokban is a kormány részéről, milyen vállalkozások támogatásáról lehet itt a következőkben hallani, hiszen a költségvetésnek óriási a hiánya. Honnan fogják előteremteni azokat a forrásokat, amelyekkel a magyar vállalkozókat versenyhelyzetbe szeretnék hozni majd az EUcsatlakozás során az európai vetélytársakkal? Szeretném felhívn i arra a kormány és a kormánypártok figyelmét, hogy erre a pontra nagyon jó lenne odafigyelni, hiszen a magyar munkavállalók adják a munkák legnagyobb részét, illetve a dolgozók legtöbbjét a magyar munkavállalók foglalkoztatják, és ha itt nem történnek meg azok a támogatások, amelyek az Európai Unió csatlakozásához feltétlenül szükségesek, akkor jelentős munkanélküliségre is lehet számítani, ha ezeknek a kis- és középvállalkozásoknak be kell zárni. Szalay képviselő úr hozzászólásában majdhogynem már megszor ító intézkedéseket lehetett sejteni - ez csak nem a következő Bokroscsomagnak az előszele? (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Nyitray András képviselő úr következik, Fidesz. NYITRAY ANDRÁS (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tiszt elt Ház! Nagy érdeklődéssel figyeltem Szalay képviselő úr, államtitkár úr előadását arról a lírai irománynak aposztrofált beruházásösztönzési csomagtervről; ez sajátos, én még ilyen kormányzati alkotást, hogy lírai iromány, nem nagyon hallottam, de ez is v alószínűleg az új idők szele. Nos, én ennek a lírai irománynak az idézetében gyakorlatilag a magyar vállalkozások kapcsán csak a kis- és középvállalkozások alvállalkozóként, beszállítóként való közreműködésének valami homályos ösztönzésérő l hallottam, ami nem igazán tölt el lelkesedéssel, mert én úgy gondolom, hogy az az irány, amit a Széchenyiterv megcélzott, nevezetesen a magyar vállalkozásoknak - és nemcsak a kis- és közép, hanem azért akadnak már magyar nagyvállalkozások is - az európ ai uniós átlaghoz és az ottani kis, közép- és nagyvállalkozásokkal való versenyképessé tételéhez járult volna nagymértékben hozzá a továbbiakban, ha az önök kormánya ezt csírájában el nem fojtja. Nos, ezek után én el tudom képzelni, hogy az ide jövő külfö ldi befektetők és beruházók igen jókedvűek lesznek, mint a harmadik láb esetében erről szó esett, ugyanis nem lesz nekik hazai konkurenciájuk, mert azokra, úgy tűnik, nem sok gondot fordítanak, és nem is nagyon látszik ez a szándék. Nos, ezt mindennek lehe t nevezni, csak jó iránynak nem, úgyhogy én azt gondolom, hogy ha ezt önök jó iránynak tartják, akkor ez nem a Magyar Köztársaság érdekeit képviselő jó irány, hanem az ide jövő, isten tudja, honnan, beruházó külföldi vállalkozóknak az érdekeit fogja szolgá lni. ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Az MDF hátralévő idejével Ékes József képviselő úr kíván élni. Öné a szó. ÉKES JÓZSEF (MDF) : Köszönöm, elnök úr, a szót, és ígéretet kaptam a patkó két oldaláról, hogy fél percet még mindenki a maga idejéből áld ozni fog. Én szeretném mindenképpen, ha nem elbizonytalanítása lenne az állampolgároknak a mai parlamenti ülésnek a hangzata, hanem valóban azt próbálnánk megfogalmazni és elfogadni egymástól, hogy az előző kormányok igenis értek el annak érdekében sikerek et, hogy Magyarország valóban jó úton halad. El kell ismerni egymásnak az eredményeit, nem azzal kezdeni, hogy a másik eredményeit lenullázom, és egyáltalán mindent úgy állítok be, hogy semmiféle eredményt a másik vagy az előző kormány nem ért el. Ezzel tu lajdonképpen, ha így viselkedünk, és a parlamentben ez az éles vita alakul ki és folytatódik tovább, akkor saját magunk nem tudjuk megfogalmazni azt, hogy
