Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 3 (25. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Merre tart Magyarország?" című politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz):
1056 Az a cél, hogy megerősítsük az alapkészségeket, hogy gyermekeink, diákjaink világosan megtanuljanak olva sni, hogy jól tudjanak írni, hogy értsék az elolvasott szöveget, hogy az elemi számtani műveleteket biztonsággal elsajátítsák. Az a cél, hogy szilárd legyen az alap, hogy biztos legyen a fundamentum, mert azt állítom, hogy csak akkor valósítható meg konver tálható tudás középfokon és versenyképes diploma akkor szerezhető meg felsőfokon, ha ez az alap, az alapkészségek dolga biztos. Azt állítom önöknek, hogy ha valaki az édes anyanyelvén nem tanul meg tizenéves korára érthető módon olvasni, a Jóisten nem fogj a megtanítani tizenhét éves korára angolul. Ez a kérdés és ez a tét. Tisztelt Ház! A felsőoktatásban az elmúlt évtizedben 3,2szeresére növekedett a hallgatóság létszáma. Ma több mint háromszor annyi hallgató tanul főiskoláinkon, egyetemeinken, mint tíz év vel ezelőtt. Én ezt szükséges és helyes folyamatnak tartom, ám mára ki kell jelenteni, hogy csökkent a felsőoktatásban a színvonal, hogy veszített a diploma a versenyképességéből. Ezért azt mondom: itt az idő, hogy a minőségről beszéljünk, hogy a szükséges mennyiségi változások után eljött a minőségi fejlesztés ideje; hogy megteremtjük a mennyiség és a minőség új harmóniáját, hogy valóban versenyképes diplomával a kezében esélye legyen a végzett hallgatónak a szakmája szerinti elhelyezkedésre. És hogy az el ső tapasztalatokról is beszámoljak: az elmúlt negyedév eredményeként országos tapasztalat, hogy olyan iskolai álláshelyekre, amelyeket évek óta nem tudtak szakképzett, hozzáértő tanárokkal betölteni, most ősszel több pályázó is volt, idegen nyelvi - német és angol - és informatika szakon is. Azt állítom, ma érdemesebb tanárként elhelyezkedni, mint korábban, és érdemesebb tanárnak maradni, mint korábban. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez az irány! És én azt állítom, hogy ez a helyes irány, mert biztosítja, hogy a felnövekvő generációk tehetségük és szorgalmuk szerint érvényesülhessenek. A siker, tisztelt hölgyeim és uraim, és ez egyre inkább így lesz, az oktatásban, a tudásban áll. Ez az alap. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖ K (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Tállai András képviselő úrnak, Fideszfrakció. TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Meglehetősen furcsa ellentmondásba keverednek az utóbbi h ónapokban a kormánytagok. Csak egy jellegzetes és friss anekdotaszerű esetet emelnék ki, mindenki okulására. Épp a tegnapi nap folyamán adták hírül a médiában, hogy Medgyessy Péter a tankönyvekkel kapcsolatos ígéretét egy, azaz egy darab család tankönyvszá mlájának kiegyenlítésével teljesíti, majd gyorsan hozzáteszi: azért, hogy ma nem tartják be a választási ígéretüket és a miniszterelnök személyes garanciával ellátott ígérvényét, bizony a polgári kormány a felelős. Persze folytathatnánk a sort. Amikor a ro mló egyensúlyi helyzetről beszélünk, no, az is teljes mértékben a polgári kormány felelőssége. Szerencsére az időjárást, az árvizet még nem varrták a polgári kormány nyakába. Az anekdota másik része a talált pénzről szól, amely hogy, hogy nem, bizony a Szo cialista Párt pénzügyérének, és gondolom, miniszterelnökének érdeme. Akár a népmesékben. A talált pénzt a nép egyszerű fia szétosztja a rászorulók között, a modern mesében jóléti rendszerváltást hirdetve. Csakhogy a valóság, tisztelt képviselőtársaim, telj esen más. Azért teszünk ígéretet választóink felé, hogy azokat betartsuk, és nem illendő mások mulasztásának beállítani saját ígéretünk elmaradását. A talált pénzről szólva annyit: könnyű elkölteni azt, amihez a jelenleg hatalmon levő szocialistáknak az ég világon semmi közük nincsen. És a tetejébe ők még megfejelik azzal, hogy üres kasszát emlegetve az elődjeiket hibáztatják. Tisztelt Képviselőtársaim! Mi is tehát a valóság a mai magyar gazdaságban? Engedjék meg, hogy ehhez néhá ny dolgot felidézzek az elmúlt ciklusból, nagyon röviden, számszerűen.
