Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 2 (24. szám) - Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról, a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - PAPP JÓZSEF, az önkormányzati bizottság előadója:
1018 Az Alkotmánybíróság egy tavalyi határozatában alkotmány ellenesnek minősítette az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről, továbbá a névváltoztatásról szóló rendeletek néhány szakaszát. Az alkotmánybírósági döntés 2002. december 15ig adott határidőt a jogalkotónak az alkotmánysértő rende lkezések módosítására. Az alkotmánybírósági döntésnek megfelelően módosítani szükséges az anyakönyvi jogszabályok azon rendelkezését, mely csak egy ízben teszi lehetővé az anyakönyvi hatáskörben lefolytatható utónévmódosítási eljárásokat. Lehetővé kell te nni a jövőben az érintettek számára, hogy a felmenőik által valamikor viselt megkülönböztető betűjelet ne csak a családnév előtt, hanem az után is viselhessék. A névváltoztatásról szóló hatályos rendeletben foglaltak alkotmányos alapjogot érintenek, ezért törvényi szintű szabályozást igényelnek. A hivatkozott alkotmánybírósági döntés alkotmánysértőnek minősítette a családjogi törvény azon rendelkezését, mely nem tette lehetővé a férfiak részére házassági név viselését. Tekintettel arra, hogy a házasságkötés i eljárás szabályai, illetve a házassági anyakönyv vezetésére vonatkozó részletes szabályok szintén az anyakönyvi jogszabályban találhatók, ezért a két jogszabály összhangjának megteremtése érdekében további ezzel összefüggő változásokat is kezdeményeztünk . Új fogalmak bevezetése is szükségessé vált. Ilyen új fogalom például a születési név a leánykori név helyett. A legénykori név fogalmának bevezetését hosszas vita után elvetettük, bár el kell mondani, hogy érkeztek olyan javaslatok a lakosság részéről, h ogy a "né" toldat mintájára a "fé" toldat bevezetése kerüljön szabályozásra. A hatályos anyakönyvi jogszabály megalkotása óta eltelt időben a jogszabályi környezet igencsak megváltozott. Az anyakönyvi igazgatás sajátossága, hogy igen szorosan kapcsolódik m ás jogterületekhez, mint például a családjoghoz, a gyámügyi igazgatáshoz, az állampolgársági joghoz, a nemzetközi magánjoghoz, az idegenrendészeti igazgatáshoz. A kapcsolódó jogterületek változásait az anyakönyvi jogszabály nem követte. Néhány kisebb módos ítást kivéve gyakorlatilag az 1982ben megalkotott jogszabályok működnek ma is. Így fordulhat elő az is, hogy még ma is szerepel a hatályos jogszabályban - bár természetesen már évek óta nem alkalmazzák - az az előírás, hogy a 35 éven aluli házasulónak csa lád- és nővédelmi tanácsadáson kell részt vennie. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország 1994 óta megfigyelőként, 1997től pedig a keleteurópai országok közül Lengyelország és Horvátország mellett tagként vesz részt a nemzetközi személyállapoti bizottság munkájában. A bizottságot az alapító államok azért hozták létre, hogy jogalkotásukat a személyállapoti kérdésekben összehangolják, egyszerűsítve ezzel a különböző állampolgárságú és lakóhelyű személyek részére a házasságkötéssel, a családi kapcsolatok lét esítésével, személyi állapotuk, személyes adataik igazolásával és az azokban történt változásokkal kapcsolatos eljárásokat. A módosítás természetesen figyelembe vette ezen bizottság egyezményeit és ajánlásait is. A jelenlegi módosításokon túl a közeljövőbe n szükséges az anyakönyvi igazgatás teljes körű, a nyugateurópai normáknak megfelelő újraszabályozása, tekintettel az előkészítés alatt álló új polgári törvénykönyvre is. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot vitassa meg, és a vita után fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Papp József képviselő úrnak, az önkormányzati bizottság előadójának, ötperces időkeretben. PAPP JÓZSEF , az önkormányzati bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat előterjesztésének három alapvető oka volt; egyrészt az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet kimondó döntése, másrészt az, hogy az eredeti törvényerejű rendelet megszületése óta óriásit változott a jogszabályi környezet, elavultak az
