Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. július 9 (15. szám) - Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezmény részes felek konferenciájának 1997. évi harmadik ülésszakán elfogadott kiotói jegyzőkönyvhöz történő csatlakozásról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HEGYI GYULA (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
911 ami már évtizedek óta lelkiismeretvizsgálati tömeggyűléseken elhangzik. Elmondjuk, hogy a dolog nem jól van, és elmondjuk, hogy azért van, mert mi történik a gázok kibocsátásával. Tisztelt Ház! Szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét ar ra, hogy a világ túl van azon, amiről mi most beszélünk; azon, tisztelt Ház, hogy mozgalomról beszéljünk, hiszen ez a téma már a tudományosság szférájában van és egész jól előrehaladt. Mire gondolok? Nincs idő arra, hogy disszertációt mondjak róla, bár évt izedeken át elég sokat írtam a témáról. Csak egykét percben hadd fejtsem ki a véleményem! Tisztelt Ház! Ha megkerestük volna a tudományos szféra bölcsességét és megkérdeztük volna, hol tart, akkor valami olyasmiket hallottunk volna, hogy a szennyező eleme k analízisét ma már árazza a tudomány, meghatározza, hogy mibe kerül a szennyezés, vagy mibe kerül annak az eltüntetése. Van egyfajta ármechanizmus, és éppúgy, mint ahogy a javaknak, úgy a rosszaknak is ára van; mint ahogy a terméknek, úgy a szemétnek is. Az árazásról kellene beszélnünk, mert erről beszélnek ma már a döntéshozók, erről beszél a tudomány és igen sok helyen azok a vállalatok, amelyek ezt modernül csinálják. Sajnálom, hogy erről eddig egy szó sem hangzott el. Engedjék meg, hogy tanácsoljam, fo glalkozzunk ezzel a témával, vagy adjunk megbízást az említett intézményeknek, vagy hívjuk meg ezeknek az intézményeknek a szakértőit. Az árazás elvezette a tudományos szférát odáig, hogy ezt ösztönzőül használja fel. Ha valamilyen gazdasági mechanizmus sz ennyez, arra büntető árat szabnak ki. Ugyanakkor a szféra másik oldalán, mintegy szimmetrikusan, ha valaki eredményesen elejét veszi a szennyezésnek úgy, hogy kevesebb lesz a füst, a gáz vagy valami más, azt megjutalmazza. Tehát a büntetés és jutalmazás, a z ösztönzési mechanizmus egészen jól kialakult és működik. Valaki utalt is erre, és vártam, hogy továbbmegy ez a gondolat, hogy árulják, el lehet adni a szennyezés jogát. Furcsának hangzik ez azok előtt a törvényhozók előtt, akik nem foglalkoznak ezzel a t émával, de ez is annak a matricának, annak a döntéshozatali mechanizmusnak egy igen elegáns és jó hatásfokkal működő eleme. Engedjék meg, hogy még egy dolgot mondjak, nevezetesen azt, hogy az energiafelhasználás, a fosszilis energia - ami a szennyezést oko zza, amire képviselőtársaim utaltak - tekintetében, tisztelt Ház, a perspektíva, a horizont azt mutatja, azt láttatja meg azzal, akinek szeme van a látásra, hogy van erre megoldás a tudomány révén. Hogyan? Emlékezzünk arra, tisztelt Ház, vagy ha nem emléks zünk, akkor nézzünk bele, hogy az egész élet a Földön a napenergiából táplálkozik, a fosszilisok révén évmilliók során vagy jelenleg a fotoszintézis révén összegyülemlett napenergiából. Mennyi is ez? Annak, ami a Napból a Földre jön, a 98 százaléka visszam egy az űrbe, és csak 2 százalékát használjuk fel. Miért? Mert a természeti egyensúly így csinálja. Azonban, tisztelt Ház - és itt volna a törvényhozók politikai szerepe , olyan mechanizmust kellene ösztönözni és bátorítani, amely révén el lehetne érni, ho gy a Földre jövő napenergiából ne 98 százalék menjen vissza a semmibe, hanem csak 97. (17.50) Az már 50 százalék emelkedést jelentene - 2 százalékról 3ra - az energia, az ingyen energia felhasználására; és az, tisztelt Ház, mondjuk ki, az nem szennyez - a z kristálytiszta. A tudomány ott tart körülbelül, hogy a napenergia nem sokkal drágább, mint a fosszilis energia, ma talán 50 százalékkal. Tehát a határok, a perspektívák olyanok, hogy az emberiség eljuthat ide. (Folyamatos zaj.) Milyen érdekes volna és mi lyen hasznos volna, ha mi, a magyar törvényhozás ezzel a témával úgy foglalkoznánk, hogy Magyarország a technológiában száz éven át élen járt, olyan tudósok születtek, kerültek ki ebből az országból, akik ebben a tudományágban is a frontot jelentik. Ha Mag yarországon jelentős előrelépések történnének a napenergia hasznosítása tekintetében, hogy abból elektromosság és más tiszta energia legyen, akkor igen, előrelépnénk, és túl lennénk azon, hogy egymásnak prédikálunk és az országnak prédikálunk, amit az orsz ág már úgyis sokszor hallott.
