Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. július 9 (15. szám) - Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezmény részes felek konferenciájának 1997. évi harmadik ülésszakán elfogadott kiotói jegyzőkönyvhöz történő csatlakozásról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FONT SÁNDOR (MDF):
908 ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Józsa István úr, az MSZP képviselője. DR. JÓZSA ISTV ÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kihasználva a szavazatszámlálási szünetet, a kiotói jegyzőkönyvhöz való csatlakozás néhány szakmai aspektusára szeretnék kitérni. 1997ben került sor a jegyzőkönyv aláírására, ezt megelőzően világszerte sok szake mber, környezetvédő és politikus foglalkozott a kérdés előkészítésével. Azt mondhatjuk, hogy ez az első komoly kísérlet, hogy egy globális problémának a megoldására a világ országai összefogva egyeztetett megoldást, egyeztetett lépést tegyenek. A magyar de legáció részt vett '97ben ezeken a tárgyalásokon. Az elmúlt négy évben lett volna egy egész évünk arra, hogy aláíróként, tehát elsőként vegyünk részt a kiotói jegyzőkönyv aláíróinak sorában, és további három év állt volna már rendelkezésünkre, hogy csatla kozzunk. Ez a csatlakozási előterjesztés ma került a parlament elé, és nagyon remélem, hogy elfogadásra is kerül. Nem olyan témakör az üvegházhatás, amelyben egykét év sokat számít, de ha megnézzük, hogy mi történt az elmúlt 140 évben ezen a területen, ak kor azért elég elszomorító a kép. Ma a légkör széndioxidtartalma 3035 százalékkal magasabb, mint 140 évvel ezelőtt, az ipari forradalom megindulásakor volt. Ezek a vállalási kötelezettségek, amelyeket a kiotói jegyzőkönyv tartalmaz, csak egy halvány rem ényt nyújtanak arra, hogy ez a fokozódó kibocsátás valamelyest csökkenni fog, és az üvegházhatás valamelyest mérséklődhet. A magyar fél által vállalt követelmények, a bázisidőszakhoz viszonyított 6 százalékos csökkentés a szakemberek mai véleménye szerint bőven teljesíthető. A bázisidőszak 1985 és '87 időszaka, ehhez képest ma 18 százalékkal vagyunk jobb helyzetben a széndioxidkibocsátást tekintve. Az üvegházhatást okozó gázok 97 százaléka a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből keletkező széndioxid, tehá t a szén, a földgáz és a kőolaj elégetése nyomán keletkezik. Erre külön figyelmet kell fordítani. (Herényi Károlyt a jegyzői székben dr. Vidoven Árpád váltja fel.) Egy külön összefüggésről szeretnék néhány szót ejteni. A mai kedvező helyzetünket az is meg határozza, hogy az energetikai célú széndioxidkibocsátás Magyarországon azért is alacsony szintű, mert a villamos energia 40 százalékát a Paksi Atomerőmű állítja elő, amelynek a széndioxidkibocsátása nulla. Tehát a jövőbe tekintve meg kell szokni azt a z Oláh György által már többször megfogalmazott gondolatot, hogy egy biztonságos, jól kezelt nukleáris energetikával az üvegházhatás kérdése is más megvilágításba helyezhető. Természetesen igaz az alapvető tény, hogy a legkevesebb szennyezést azon energia megtermelése jelenti, amelyet nem használunk fel, tehát a legtöbb figyelmet, ráfordítást az energia felhasználásának csökkentésére, a racionálisabb energiafelhasználásra kell fordítanunk. Másrészt van ennek egy másik oldala is, a széndioxidegyensúlynak, hogy mitől csökken a légkörben a széndioxid, ez pedig a zöldfelület, a fásítás. Az MSZP programja erre vonatkozóan is komoly vállalásokat tartalmaz. Úgy gondolom, hogy ez egy gyakorlati és szimbolikus döntés egyszerre. Javaslom a parlamentnek, hogy támoga ssa Magyarország csatlakozását a kiotói jegyzőkönyvhöz, és ezt a lépést használjuk fel arra, hogy a környezetvédelem, az energetika összehangolt fejlesztése valósuljon meg hazánkban. Köszönöm szépen (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Ké tperces hozzászólásra jelentkezett Font Sándor, az MDF képviselője. (Dr. Füle Istvánt a jegyzői székben Juhászné dr. Lévai Katalin váltja fel.) FONT SÁNDOR (MDF) :
