Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. július 9 (15. szám) - Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezmény részes felek konferenciájának 1997. évi harmadik ülésszakán elfogadott kiotói jegyzőkönyvhöz történő csatlakozásról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KOLBER ISTVÁN (MSZP):
906 támogatjuk. Ahogy már elhangzott: fontos számunkra, hogy az Európai Unió teljes mértékben azonosul ezzel a kezdeményezéssel, és jó , hogy mi is ennek részesei vagyunk. Mi úgy hisszük, hogy a demokrácia több, mint négyévente zajló politikai választás, a demokráciába beletartozik a környezetvédelmi demokrácia is. Ennek az egyik alapja az, hogy minden tény legyen nyilvános, és minden tén yről és veszélyről közérthetően adjunk számot a társadalomnak. Hiszen azt, hogy mit jelent az üvegházhatás, húsz évvel ezelőtt valószínűleg nagyonnagyon kevesen tudták. Szükség volt felvilágosításra, szükség volt felelős beszédre ahhoz, hogy ma ezek közér deklődésre számot tartó kérdések legyenek. Egy dolgot szeretnék még mindenképp elmondani, amit mi, szocialisták a jövő útjának látunk ebben a tekintetben. Ha egy ország nem teljesíti azt a kibocsátási kvótát, amelyet az egyezmény lehetővé tenne számára, ak kor más országoknak eladhatná ezt a kibocsátási mennyiséget. Becslések szerint tonnánként, egy tonna kibocsátott széndioxid után 5 euró lenne az az összeg, amelyért ez a kvótatöbblet eladható más országoknak. Mi úgy gondoljuk, hogy ha Magyarország elmélet ben kereskedhet ezzel a kvótamennyiséggel, akkor előbbutóbb ugyanolyan természetesnek kell lenni, hogy akik Magyarországon ezt a széndioxidkibocsátást igénybe veszik, azok adót fizessenek utána. Ez egy lépcsője lehetne annak az ökoadónak, amelynek mi ho sszú távon a hívei vagyunk, és ha ez megvalósul, akkor természetessé válik, hogy a környezetbarát termelés olcsóbb lesz, mint a környezetszennyező, és végül is ez a célunk. Meg fogjuk szavazni természetesen a törvényt, és bízunk benne, hogy az Európai Unió tagállamaként még szigorúbb szabályozást is el fogunk a jövőben fogadni. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Kékkői Zoltán képviselő úr, a Fidesz képviselője. (Jelzésre:) Ne m kíván hozzászólni, akkor téves volt. Hozzászólásra következik Kolber István úr, az MSZP képviselője. DR. KOLBER ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ENSZ egykori főtitkára, Dag Hammarskjö ld szerint: sose csak a lábad elé nézz. Csak az talál rá a helyes útra, aki messzibb horizontra szögezi a tekintetét. A kiotói jegyzőkönyvhöz történő csatlakozással e gondolatnak megfelelően hoz döntést az Országgyűlés. Annak ellenére, hogy Magyarország ne m tartozik az üvegházhatású gázok nagy kibocsátói közé, környezetvédelmi, gazdasági és politikai szempontból egyaránt fontos döntésről, fontos lépésről van szó. Az éghajlat esetleges megváltozása napjaink egyik legidőszerűbb világgazdasági és a mindennapi életünket is befolyásoló kérdése. Gazdasági súlyát jelzi, hogy az Amerikai Egyesült Államok egyébként sajnálatos módon azért nem kíván csatlakozni az egyezményhez, mert vélekedésük szerint az 400 milliárd dollár veszteséget okozna, és 5 millió amerikai mun kája elvesztését jelentené. Örvendetes azonban, hogy az Európai Unió eltökéltnek látszik, és mielőbb ratifikálni kívánják az egyezményt. A csatlakozásra esélyes országok közül csak Magyarország nem lépett az ügyben. A szakemberek azt jelezték a környezetvé delmi bizottság ülésén, hogy hazánk mára már jócskán teljesítette az általunk vállalt 6 százalékos csökkentés mértékét. Ez javarészt arra vezethető vissza, hogy a korábbi válság a környezetszennyező ágazatokat sújtotta, míg a gazdasági növekedés a környeze tbarát szektorok fejlődésének köszönhető. A rendszerváltást követően a legszennyezőbb nehézipari üzemek bezárásával, az elmúlt évtizedben megvalósult befektetések kapcsán végbement modernizációnak köszönhetően az úgynevezett kiotói mechanizmusok alkalmazás a nélkül is teljesíthetjük kötelezettségeinket. Ugyanakkor jól tudjuk, hogy szükség lenne a légszennyezésben élen járó szeneslignites erőművek rekonstrukciójára, és indokolt más levegővédelmi intézkedés
