Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 18 (9. szám) - Az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VASTAGH PÁL (MSZP):
87 próbáljuk megállítani ezt a folyamatot, próbáljunk valóban reformot előkészíteni az igazságszolgáltatás területén. Ebben a Házban ma már elhangzott - Avarkeszi Dezső képviselőtársam emlékeztetett rá , hogyan akadt meg a reform az előző ciklusban a Fideszkormányzat tevékenysége al att. De nemcsak megakadt a reform, hanem - zárójelben erre is emlékeztetnék - a reform megállítása mellett az előző ciklusnak sajnos az is hozadéka volt, hogy elég durva támadást intéztek a bíróságok ellen, csakúgy, mint a rendszerváltás alapjai és a jogál lamiság ellen is, mint tudjuk, számtalan tekintetben. Erre a parlament működése vagy a média kérdése - amiket szeretnék kiemelni - elég plasztikus példát jelent, de ha már ma a bíróságokról beszélünk, akkor érdemes emlékeznünk arra, hogy a bíróságok függet lensége ellen is támadás indult az Orbánkormány hivatali ideje alatt, méghozzá költségvetési oldalról. Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a mostani javaslat mögött meghúzódó szándék, nevezetesen az, hogy a megállított reformot ú jra megerősítve, elindítva stabilizáljuk a bíróságok függetlenségét, és jobb minőségű, a polgárok érdekeit hatékonyabban szolgáló igazságszolgáltatást alakítsunk ki Magyarországon, mindannyiunk érdeke. Még egyszer nem fordulhat elő ebben az országban, hogy olyan kormány kerül hatalomra, amely megtámadja a független igazságszolgáltatást, amely nem veszi komolyan a bírói függetlenséget, amely a jogállam alapértékeivel fordul szembe. Ez a javaslat azzal az igénnyel is született, hogy tegye világossá, mi úgy kí vánjuk stabilizálni a bírói függetlenséget, úgy szeretnénk megerősíteni a bíróságokat, úgy kívánjuk szolgálni az állampolgárok érdekeit, hogy az ügyeiket belátható határidőn belül, rendesen és tisztességesen bírálják el, hogy a reformot folytatjuk, és az í télőtáblák felállításával a bírói szervezetet, ha úgy tetszik, egy kis levegőhöz juttatjuk azzal, hogy magasabb színvonalú ítélkezést és munkát teszünk lehetővé. Ez a szándék, képviselőtársaim, azt gondolom, mindenképpen megéri azt, hogy támogassák. Ezért azt szeretném kérni a tisztelt Házban a kormánypárti képviselőkön túl - hiszen tudom, hogy az ő támogatásuk ott van a javaslat mögött , hogy mindenki, aki elkötelezett az iránt, hogy a magyar bírói rendszer és az igazságszolgáltatás fejlődjön, ellenzéki o ldalról is támogassa ezt a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Horváth Balázsnak, az MDF képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselő úrnak, ha itt van a teremben. (Nincs j elen.) Ezek szerint nincs itt. Tisztelt Országgyűlés! Továbblépünk, és a képviselői hozzászólások következnek, a napirendi ajánlás szerint tízperces időkeretben. Mostantól kezdve lehet kétperceseket kérni. Azonnal meg is jelent három, sőt négy név a képern yőn. Elsőként Vastagh Pál, az MSZP képviselője jelentkezett. Megadom a szót a képviselő úrnak. DR. VASTAGH PÁL (MSZP) : Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Őszintén remélem, tudom és hiszem, hogy ez lesz az utolsó fejezet az ítélőtáblák történeté ben. Ne feledjük el, hogy - nem felidézve a vita megelőző stádiumait - ez egy, a magyar jogtörténetben kipróbált, nagyon jó intézményrendszer volt. Az első világháború előtti Magyarországon kilenc ítélőtábla volt, a Trianon utáni Magyarországon pedig öt, é s a magyar igazságszolgáltatás, a bírói szervezet ebben a tagoltságában nagyon jó színvonalon működött. A másik, amit szeretnék hozzátenni a vitához: önök mindig azt állították, hogy nem voltak számítások az ítélőtáblák székhelyének megállapítása mögött. E z természetesen nem így van. Hónapokon, éveken keresztül folytak az előkészítő számítások, de ha - tegyük fel - olyan ostobák lettünk volna, hogy rosszul számítottuk volna ki, akkor miért nem tetszettek egyszerűen a hatáskörök átrendezésével korrigálni azt a hibát, amit az előző kormány elkövetett.
