Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 18 (9. szám) - Az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. ISÉPY TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
85 alkotmányellene s - az alkotmány többes számot használó rendelkezésére tekintettel megállapította a törvény alkotmányellenességét, és az Országgyűlést felhívta az alkotmányellenes állapot megszüntetésére. A mai napon kezdődő vitával tehát elérkeztünk a negyedik felvonásho z. Az eldöntendő kérdés most már a vagyvagy szintig szinte csontig leegyszerűsödött. Az alkotmányellenesség megszüntetésének ugyanis két útja van. Ha valaki elolvasta valóban az Alkotmánybíróság határozatát, akkor rájött, hogy erre egyértelmű utalást tart almaz magának az Alkotmánybíróságnak a határozata is. Az indokolás ugyanis utal arra, hogy "az 'ítélőtáblák' szóval az alkotmányozó hatalom az igazságszolgáltatás intézményrendszerén belül egynél több ítélőtábla létrehozását és működtetését írta elő". Az O rszággyűlés pedig "csak az alkotmány által meghatározott keretek között mérlegelhet költségvetési, célszerűségi és szakmai szempontokat. Ugyanakkor a bírósági szervezetnek egy, az egész országra kiterjedő illetékességű ítélőtábla létrehozásával történő meg változtatására kizárólag az alkotmány módosításával kerülhet sor". Tehát az alkotmányozó hatalom az alkotmánymódosítás útját is választhatja. Persze kétségtelenül egyszerű és kényelmesebb út a benyújtott, egyszerű többséget igénylő törvényjavaslat elfogadt atása. A törvényjavaslatnak azonban gyógyíthatatlan szervi hibája, hogy az indoklás hiába hivatkozik, nincs semmi mögöttes háttéranyag, és ezért csupán az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének a 2000. évre szóló tájékoztatójából, valamint a hivata l statisztikai osztályának a bírósági ügyforgalomra vonatkozó 2002. első negyedévi főbb adataiból tudunk következtetni. Tessenek egykét adatot meghallgatni! A 2000. évben a Legfelsőbb Bírósághoz 8776 fellebbezés, 6003 felülvizsgálati kérelem és 2045 nem p eres, vagyis összesen 16 824 ügy érkezett. A vezetőkkel együtt 103 bíróból álló testület az év folyamán 15 647 ügyet fejezett be. Az ítélőtábla, vagyis az ítélőtáblák kialakításával tehát 8776 fellebbezési ügytől mentesülhet a túlterhelt Legfelsőbb Bíróság . Ha ezt egyenlő arányban osztanánk el a tervezett három ítélőtábla között, akkor egyegy ítélőtáblára évenként 2925 ügy jutna, tehát úgy, hogy a Legfelsőbb Bíróság 103 bíróval egy év alatt ennek az ötszörösét intézi el. Ha a 2002 első negyedévi ügyforgalm i adatokat nézem, 2204 az érkezés, tehát megközelítőleg ugyanez a szám jön ki; 89 ezer fellebbezett ügytől mentesülne a Legfelsőbb Bíróság. Öt ítélőtáblával az ötszörösét intézné el annak, mint ami egyegy ítélőtáblára jutna. Ezek után, befejezésül és öss zegezésül: a jelenlegi alkotmányellenes helyzetet meg kell szüntetnie az Országgyűlésnek. Két út vezet ehhez. Azt értem, hogy presztízsokokból az 1997es megoldáshoz ragaszkodnak. Ez a rosszabbik út szerintünk, és ezt a Fidesz a polgárok érdekét szem előtt tartva nem tudja támogatni. Logikátlan, sőt szerencsétlen megoldásnak tartaná, ha a kormány a parlamenti egyszerű többség felhasználásával keresztülhajszolná az akaratát. Ugyanakkor már most rögzítjük, hogy partnerek vagyunk a kétharmados többséget igényl ő alkotmánymódosításban. Az élet megerőszakolása helyett hajlandóak vagyunk a célszerűséghez és az ésszerűséghez alkalmazkodva az alkotmányban a többes számot egyes számra módosítani, megelégedni egy ítélőtábla felállításával, és az alultáplált bíróságokat nem hoznánk létre. Harmatos naivságom és eltaposhatatlan jóhiszeműségem alapján töretlenül bízom annak józan belátásában, hogy a jelenleg megfelelő mértékben és értelmesen nem foglalkoztatható három, majd öt ítélőtábla helyett az alkotmány és a bírósági s zervezeti törvény módosításával és egy ítélőtáblával a milliárdokat meghaladó költségeket a polgárok érdekében talán mégis hasznosabb lenne a helyi és a megyei bíróságok tárgyi és személyi feltételeinek a javítására, a létszám növelésére, az épületek karba ntartására, a minőségi követelmények és a továbbképzés fokozására fordítani, és foglalkozni az eljárási törvényeknek a pertartam csökkentését célzó egyszerűsítésével. Mert az állampolgárokat érintő ügyek túlnyomó többsége, tudjuk, hogy a megyei bíróságon b efejeződik. A törvényjavaslattal megvalósítani kívánt rossz megoldást tehát nem tudjuk elfogadni, és ezt fejezi ki a tartózkodó szavazatunk. Azért a tartózkodó szavazat, mert tudjuk, hogy az alkotmányellenességet meg kell szüntetni, de azt szeretnénk, hogy a logika szabályai szerint az
