Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. július 9 (15. szám) - Dr. Világosi Gábor (SZDSZ) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - "Drága sztráda" címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SZALAY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
840 ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Képviselőtársaim! Dr. Világosi Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője, k érdést kíván feltenni a gazdasági és közlekedési miniszternek: "Drága sztráda" címmel. Világosi Gábor képviselő urat illeti a szó. DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Autópálya Részvénytársaság 1998ban úgy döntö tt, hogy versenytárgyalások nélkül választja ki az autópályaépítőket. Állítólag tette ezt azért, hogy a megbízások magyar kézbe kerüljenek, ezzel segítve a hazai vállalkozásokat. Ezen kritériumnak azonban tökéletesen megfelelt az akkor meglévő Betonútépít ő Nemzetközi Építőipari Rt., hiszen százszázalékosan magyar tulajdonban volt, sőt akkoriban a legnagyobb autópályaépítői gyakorlattal rendelkezett. Mégsem jutott egyetlen árva állami megrendeléshez sem, noha az 1998 májusában hatalomra kerülő Orbánkormán y éppen az autópályaépítést jelölte meg egyik legfontosabb célkitűzésének. A Fidesz azonban az autópályaépítés helyett legsürgősebb és legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy egy kormánypártokhoz közel álló cégcsoportot hozzon létre, amelyet azután v ersenyeztetés és közbeszerzési eljárás nélkül, minden más vállalkozást kizárva, az összes autópályaépítéssel végül is megbízzon. Így történhetett meg, hogy az autópályaépítői gyakorlattal egyáltalán nem rendelkező Vegyépszer Rt. és később a vele szövetsé ges Betonút Szolgáltató Rt. kapta meg a megbízásokat. A közbeszerzési eljárás mellőzése becslések szerint több tíz milliárd forintjába kerülhetett a magyar adófizetőknek; egyrészt azért, mert míg 1998ban a Betonútépítő Nemzetközi Építőipari Rt. kilométere nként 600 millió forint körüli áron építette az M3as Füzesabonyig tartó szakaszát, addig a VegyépszerBetonút páros két és fél évvel később már majdnem a duplájáért, 1,1 milliárd forintért építette annak folytatását; másrészt azért, mert a környező ország ok közül - a 2000. január 1je és 2001. július 17e közötti közúthálózatfejlesztésre vonatkozó brüsszeli jelentésből kitűnően - egyedül hazánk nem kapott a sok tíz milliárd forintos ISPAtámogatásból. Ez annyit jelent, hogy a Fideszkormány csupán az M3a s esetében nagyvonalúan (Az elnök jelzi az idő leteltét.) lemondott mintegy 75 milliárd forint összegű EUtámogatásról. Kérdezem ezért (Az elnök jelzi az idő leteltét.) : vane már arra vonatkozóan adat, hogy mekkora összeggel károsította az adófizetőket az előző kormány a közbeszerzési... (Az elnök kikapcsolja a szónok mikrofonját.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. A kérdésre Szalay Gábor államtitkár úr válaszol. SZALAY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Tisztelt Képviselő Ú r! Az előző kormány által alkalmazott autópályaépítési módszerről - melynek, tudjuk, a lényege az volt, hogy közbeszerzési eljárás nélkül, versenyeztetés nélkül épített autópályákat - három dolog bizonyosan elmondható: egyrészt az, hogy mindez nem felelt meg az európai uniós gyakorlatnak, amely közbeszerzési eljárást ír elő ilyen esetekben; hogy nemhogy nem olcsóbban, hanem egyenesen drágábban, legalábbis az infláció emelkedését, az infláció szintjét meghaladó drágulással épültek az autópályák; valamint el mondható az is, hogy az európai uniós elvektől való eltérés következtében társfinanszírozáshoz, az Európai Unió segítségéhez így nem juthattunk hozzá. Ebből azután következik az, hogy a magyar állampolgárok duplán is rosszul jártak ezzel a módszerrel, ross zul jártak a magyar adófizetők, akiknek adóbefizetéseiből kellett pótolni a kieső európai uniós támogatást, de rosszul jártak a magyar vállalkozók is, akiknek a nevében történt állítólag ezen módszer alkalmazása. Hiszen a közvetítői lánc végén az a magyar kis- és középvállalkozó, aki végül elvégezhette a maga fizikai valóságában az autópályaépítés különféle részeit, tulajdonképpen jó pár évvel ezelőtti árszinten volt kénytelen dolgozni, magyarul: azt kizsigerelték, és jó pár esetben a tönk szélére vagy épp en csődbe juttatták.