Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. július 3 (14. szám) - A földbirtok-politikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szájer József):
785 Köszönöm szépen. Miután további kétperces hozzászólás nincsen, megadom a szót Horváth János képviselő úrnak normál felszólalásra, FideszMagyar Polgári Párt. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A földbirtokpolitika irányelveiről és az első szakaszban az első 18 pontról van szó. Igen jól hozzászóltunk innenonnan. Az engem nem nyugtalanít, tisztelt Ház, hogy időnként olyan fragmentált módon jelenik ez meg, hogy innen is meg onnan is hozzászólnak képviselőtársaim, ann ál is inkább, mert ez lehetőséget ad fogalmak tisztázására is, amely fogalmak nem csupán szőrszálhasogatás vagy filozofálás, mert ezek a fogalmak nagyon jelentősen meghatározzák a tevékenységet. Igen tisztelt Herbály képviselő úr, itt elmagyarázta nekünk, hogy ne használtassék a kolhoz szó pejoratív módon. Igen tisztelt Ház! A kolhoz szónak megvan egy jelentése. Az azt jelenti, hogy az a mezőgazdasági szövetkezet, ami erőszakkal jött létre. A szövetkezet mint fogalom, az emberi társulás, gazdasági összefogá s, legjelentősebb karakterisztikája az önkéntesség. Emberek összeállnak, összeszövetkeznek; mezőgazdaság, azon belül tejtermelés, kertészkedés, gépszövetkezet, hitelszövetkezet, de ugyanúgy építkezési szövetkezet vagy más, a mezőgazdasági életen kívül. De ismétlem: a lényege a szövetkezésnek az önkéntesség. Azok a mezőgazdasági intézmények, amiket Magyarországon szövetkezeteknek neveztek, akkor már nem lettek szövetkezetek, amikor erőszakkal hozták létre. Innen származik a kolhoz szó, egy másik ország nyelv éből kölcsönvéve, pontosan leírja azt, ami történt, az erőszakkal való beléptetést, az erőszakkal való benntartást. A lehetőség, hogy valaki belépjen, nem önkéntes volt, és a kilépés se volt önkéntes. Etimológiáról beszélünk? Legyen az! De akkor az hozzáse gít bennünket ahhoz, hogy a mezőgazdasági fogalmakban tisztán látunk. Nem baj az, hogy úgy volt - dehogynem, baj az, hogy úgy volt, tudjuk, hogy baj, de az volt. De arra nagyon vigyázzunk, hasznos nekünk, hogy ne nevezzünk valamit más néven, mint ami. Ne n evezzük másnak, mint ami, mert abból aztán másfajta cselekvések is következnek. Az, hogy mi történt Magyarországon a mezőgazdasági szövetkezetekkel - zárójelben mondhatnám, kolhoz, de nem az, mert, mondjuk, mezőgazdasági szövetkezetek , azokkal az intézmé nyrendszerekkel, amiket itt vázoltam: erőszakkal jött létre, ha valaki nem akart belemenni, igen sokszor belepofozták, lesöpörték a padlását. Én a börtönökben éveken át voltam olyan gazdákkal együtt - Szegeden és a gyűjtőben , akik azért voltak ott, mert nem akartak belépni. Igen tisztelt képviselőtársaim, nem politikai dolgok fölemlegetése, de ezeknek nem tudatában lenni nem segít bennünket a mezőgazdaságról jó törvényeket hozni. Visszacseng ez úgy is, mint ahogy olvasom; valamelyik nap az egyik nagy napi lapunkban ilyesmi van - idézek egy mondatot : a Fidesz által preferált kis- és középparaszti gazdálkodás újjászüli a preszocialista időkre emlékeztető társadalmi struktúrát és a vele járó anakronikus szellemiséget. Tetszettek hallani, milyen lassan olvast am? Azért, hogy valóban értsük, azt mondja, hogy a preszocialista anakronista szellemiséget. (12.10) Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Magyarország földbirtoktörténetének az elmondására nincs időnk, de a nagybirtokból a múlt évszázad elejétől földreform let t 1945 után, földreform, amit aztán néhány év múlva megint latifundiumokká csinált a politika, aztán próbáljuk most a családi gazdaságok és más gazdasági rendszerek révén arra vinni, hogy ez eredményes legyen. Azonban az, ha másképpen nevezzük a dolgokat, nem segíti előre... (Az elnök jelzi az idő leteltét.) Bocsánat, ennyi az idő. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) :