Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. július 3 (14. szám) - A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
763 A Nemzeti Földalapba tartozó állami termőföldvagyon rendeltetése; új pontként került bevezetésre a d) pont, amelyik így szól: "Birtokösszevonási célú, valamint állattenyésztő telepek működését biztosító, önkéntes földcseréhez szükséges termőföld biztosítása." Nem a szomszédos termőföldekről van szó, még egyszer fölolvasom : állattenyésztő telepek működését biztosító földcseréről van szó. Tehát engedjék meg, hogy az általános hozzászólásomat ezzel kapcsolatban elmondjam. Nézzük, szakmai szempontból mit is takar ez a szakmainak álcázott politikai törvénymódosítási szándék! A kormány ezzel az egyes képviselőtársaim által joggal gumiparagrafusnak aposztrofált módosítással törvényi mentesítést kívánt adni az ugyancsak a jelenlegi kormány által amúgy is fellazított földtörvény és földbirtokpolitikai irányelvek alól. A földterület et követelő szakmai igény egyedül a szarvasmarhatelepek - mint ahogy Pap János képviselőtársam is mondta - és nem az állattenyésztő telepek tömegtakarmányigényeinek kielégítésére fogalmazódott meg, ott is csupán azokban az esetekben, ahol az üzletrészként kivitt szarvasmarhatelep tulajdonosai nem az üzletrésztulajdonuk mellett kapták meg a tagi részarányföldtulajdonukat, és ezáltal a szarvasmarhatelepek területileg úgynevezett beszorított állapotba kerültek. (Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országg yűlés elnöke foglalja el.) A törvénymódosításban - csupán egyféleképpen érthető szándékkal - nem szarvasmarhatelepek termőföldbiztosításáról van szó, hanem állattenyésztő telepekről. Szakmailag ez már több mint csúsztatás. Ugyanis mutasson valaki a világo n, az Egyesült Államokat is beleértve - amire Magda Sándor képviselőtársam is hivatkozott - olyan baromfi- vagy sertéstelepet, ahol az abrakszükségletet közvetlenül a telep közelében termelik és dolgozzák fel. Hogyan is fogalmazódhatna ilyen meg, hiszen ak ármekkora területet biztosíthatnánk, ha a szója vagy például tőlünk északra a kukorica klimatikus okok miatt meg sem terem? Vagyis a törvénymódosítás - visszahivatkozok arra, amit felolvastam - jogalapot kíván adni például egy Borsod megyei baromfitelep tu lajdonosi köre számára egy Baranya megyei állami tulajdonú szójatermelő terület átjátszására, mivel intenzív brojlertelep működtetésének biztosítása igényli a szóját, ezáltal szójatermő területet. Valószínűleg a törvénymódosítás ezért nem épít be korlátot az állattenyésztő telep közvetlen környezetében fekvő terület vonatkozásában, pontosan definiálva a közvetlen környezet fogalmát. (10.40) Nincs pontosítás, így megmaradhat a korlátlan törvényi felhatalmazás, ami a törvénymódosítás célja. Amikor a törvénymó dosítást benyújtó kormány szarvasmarhatelep helyett állattenyésztő telepet csempészett a törvénybe, akkor tudja, ebbe bármilyen telep, fatelep, géptelep belefér, csupán az állami földspekuláció előtt néhány jószágot mutatóba kell a telepre állítani. Ez az állami földspekulációs szándék a beavatottak körében már ismert, bizonyság erre a mindennemű mezőgazdasági hasznosítású telep, major külföldiek számára történő kiárusítása a pártklientúra részéről, lásd egy korábbi szocialista agrárminiszter vircsaftját, u gyanis külföldiek számára a telepvásárlásnak nincs jogszabályi akadálya. Így érhető tetten a kormány jelenlegi törvénymódosító szándéka - először állattenyésztő és mindennemű telepek biztosítása a külföldieknek, majd a jelen módosítás által termőföld bizto sítása. Engedjék meg, hogy még egyszer felolvassam, hogy miről van szó ebben a módosításban: "Birtokösszevonási célú, valamint állattenyésztő telepek működését biztosító önkéntes földcseréhez szükséges termőföld biztosítása." Ebből szerette volna Pap Jáno s képviselőtársam kivenni az állattenyésztő telepek működését biztosító részt. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) :
