Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 18 (9. szám) - Az Országgyűlés döntése a Fidesz képviselőcsoportja által benyújtott kérelemről, az ügyrendi bizottság 3/2002-2006. ÜB (2002. június 12-ei) eseti jellegű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (Mandur László): - DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP):
70 Úgyhogy nagyon szépen kérem a tisztelt Házat, hogy az ügyrendi bizottság eredeti javaslatát támogassák, és ezt a rettenetes igazság talanságot, hogy az MSZP eggyel többet tud küldeni, mint a Fidesz, fogadják el. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló Avarkeszi Dezső, a Magyar Szocial ista Párt részéről. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A FideszMagyar Polgári Párt frakciója azt kérte az Országgyűléstől, hogy utasítsa el az ügyrendi bizottság állásfoglal ását, amely szerint az Európa tanácsi parlamenti közgyűlésbe való delegáláskor egy, az előző ciklusban meghozott állásfoglalás szerint járjon el a Ház. Ez a bizonyos állásfoglalás, a 69/19982002. ÜB számú általános érvényű állásfoglalás négy elemet tartal maz. Az első elem arról szól, hogy az Országgyűlés elnökének hatáskörébe tartozik a választási jogkör gyakorlása során a választással kapcsolatos javaslat előterjesztése. Ezt végül is senki sem kifogásolta, és nem is lehet találni semmiféle különbséget az általános helyzet és az konkrét helyzet vizsgálatakor, amely szerint ez ne vonatkozhatna erre az esetre is. A második része az, amit vitattak az ügyrendi bizottság ülésén, és Vidoven képviselőtársunk vitatott itt a Házban is, amely arról szól, hogy ha a vá lasztás tárgya olyan testület tagjainak megválasztása, amelynek létszámát jogszabály nem határozza meg, akkor mi a teendő. A harmadik és a negyedik elem szintén nem vitatható erről az oldalról, hiszen nem ilyen esetről szól. Az egyik az, hogy az Országgyűl és választási jogkörét önálló indítvány előterjesztése nélkül gyakorolja, és itt nem beszél arról, hogy jogszabály létszámot meghatározotte vagy nem. A negyedik elem pedig arról szól, hogy a javaslatok megtétele esetén az írásbeli alakszerűség akkor mellő zhetetlen, ha azt a Házszabály vagy más jogszabályi rendelkezés előírja. Tehát az állásfoglalás négy eleméből három nem olyan esetre vonatkozik, amikor jogszabály nem határoz meg létszámot. Összesen egy olyan elem van, amelyik valóban erről szól. Ennek ell enére a Ház gyakorlatában más kérdésekben is előfordul, hogy ezt az állásfoglalást alkalmazzuk, ugyanakkor azokban az esetekben sem ír elő törvény kötelező létszámot. Ilyen például az állandó bizottságok tagjainak a megválasztása, amikor senkinek eszébe ne m jutna, hogy külön terjesszünk be egy határozatot a létszámról, hanem a létszámról vagy megegyeznek a frakciók - és ez történt most legutóbb is, illetve ez történt '94ben is , vagy nem tudnak megegyezni, és akkor a kormánypárti frakciók ráerőltetik az a karatukat a kisebbségre. Ez történt '98ban - erre a régebbi képviselők jól emlékeznek. Tehát ez az általános érvényű állásfoglalás működik akkor is, ha nem határoz meg törvény létszámot. A Fideszfrakció azt kéri, hogy az Országgyűlés úgy változtassa meg az előterjesztést, amely szerint önálló indítvány előterjesztése útján megalkotandó országgyűlési határozattal kell rendelkezni arról, hogy a pártok delegálása a pártok képviselőcsoportjait milyen arányban illeti meg. Úgy gondolom, hogy részben azok a tart almi érvek, amelyeket Eörsi Mátyás előbb elmondott, illetve amit Csiha Judit elnök asszony elmondott, elég indokul szolgálhatnának e kérés elutasítására, de hadd idézzek még egy tekintélyes jogász szakembert, Salamon Lászlót, aki a következőket mondta az e redeti ügyrendi állásfoglalás meghozatalakor: "Elfogadhatatlannak és megalapozatlannak - inkább így mondanám, mert ez jogi szakkérdés - tartom teljes mértékben azt, hogy személyi kérdésekben önálló indítványban kellene dönteni, azaz olyan természetű ország gyűlési határozatban, amelynek a megtárgyalása kétolvasatos tárgyalást tesz lehetővé: általános és részletes vitát. Személyi kérdésekben soha nem döntöttünk így. (15.10)
