Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 18 (9. szám) - Az Országgyűlés döntése a Fidesz képviselőcsoportja által benyújtott kérelemről, az ügyrendi bizottság 3/2002-2006. ÜB (2002. június 12-ei) eseti jellegű állásfoglalásával kapcsolatban - VINCZE LÁSZLÓ jegyző: - ELNÖK (Mandur László): - DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz):
67 A tárgyalás és a határozathozatal előtt felkérem a jegyzőt, Vincze László urat, hogy ismertesse a bizottság állásfoglalását. VINCZE LÁSZLÓ jegyző : "Az ügyrendi bizottság 3/20022006. ÜB számú eset i jellegű állásfoglalása, 2002. június 12. Az ügyrendi bizottság mint házszabályértelmezésért felelős bizottság a Magyar Köztársaság Országgyűlése elnökének kérésére a Házszabály 143. § (3) bekezdésében foglaltak alapján az alábbi eseti jellegű állásfogla lást hozza. A Házszabály 132. § (6) bekezdéséhez kapcsolódó 69/19982002. ÜB számú általános érvényű állásfoglalás szerinti eljárás az Európa Tanács parlamenti közgyűlésébe történő tagok delegálása esetén is alkalmazható. Dr. Csiha Judit, a bizottság elnök e." ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Először megadom a szót Vidoven Árpád képviselő úrnak, a döntést indítványozó Fideszképviselőcsoport előadójának, ötperces időkeretben. Képviselő úr, öné a szó. DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy röviden ismertessem a tényállást. A Magyar Köztársaság Országgyűlése elfogadta 1991ben a LXXI. számú törvényt, amely az Európa Tanács alapszab ályának kihirdetéséről szól. Ezt követően minden parlamenti ciklusban a pártok megegyeztek a Magyar Köztársaság Országgyűlését az Európa Tanácsban képviselő póttagok, illetve főtagok személyéről és a pártok közti arányról. Példátlan módon ez a megegyezés a 2002es választásokat követően nem jött létre. Abban megegyezés született a pártok között, hogy a főtagok tekintetében a kormányon lévő pártok négy főt delegálnak, míg a kisebbségi oldalt képviselő pártok három főt. A póttagok aránya tekintetében nem szül etett megegyezés. Az MSZP demokráciacsomagjának újabb részeként szembesülhettek a kisebbségben lévő pártok azzal, hogy míg a 386 fős Országgyűlésben 10 fős többséggel rendelkezik a kormányzó oldal, addig ebben a 14 fős testületben az arányoknak megfelelően a szerintük megfelelő arányok alapján 2 fős többség illetné meg őket, azaz 8 tagot delegálhatna a kormányzó oldal, míg 6 tagot a kisebbségben lévő pártok. Ezt követően az Országgyűlés elnök asszonya a Házszabályban rögzített jogkörével élve megkereste az ügyrendi bizottságot, és arra kérte, hozzon állásfoglalást, foglaljon állást abban a kérdésben, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlésébe delegálandó tagok megválasztása során alkalmazhatóe az előző ciklusban az akkori ügyrendi bizottság által meghozo tt 69/19982002. ÜB számú általános érvényű állásfoglalás. Emlékeztetni szeretném tisztelt képviselőtársaimat arra, hogy a 69/19982002. ÜB általános érvényű állásfoglalást az MTI tanácsadó testületének megválasztása kapcsán hozta meg az akkori ügyrendi bi zottság, és ezt az állásfoglalást egyébként az akkori parlament is megerősítette. Ebben az állásfoglalásban az szerepel, hogy "ha a választás tárgya olyan testület tagjainak megválasztása, amelynek létszámát jogszabály nem határozza meg, a testület létszám áról az Országgyűlés választással dönt". Tehát ez az általános érvényű állásfoglalás, a 69/19982002. ÜB általános érvényű állásfoglalás egyértelműen rögzíti azt, hogy ezt az állásfoglalást olyan esetekben lehet alkalmazni, amikor a megválasztandó testület nek, delegációnak a létszáma jogszabályban nincs meghatározva. (14.50) Az ügyrendi bizottság megvitatta az elnök asszony kérését, és úgy foglalt állást, hogy ezt a 69. számú általános érvényű állásfoglalást az Európa Tanács parlamenti delegációjának megvál asztása kapcsán is alkalmazni lehet. A FideszMagyar Polgári Párt álláspontja szerint az ügyrendi bizottság ez esetben hibás döntést hozott, hiszen mint utaltam rá a fentiekben, a 69/19982002. ügyrendi bizottsági általános érvényű