Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 26 (12. szám) - A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földbirtok-politikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - GRÁF JÓZSEF (MSZP):
470 A mai ülésen napirenden lévő törvény egyik célja pontosan a versen yképes birtokszerkezet kialakulásának támogatása, a mezőgazdaság modernizációjának elősegítése - a Nemzeti Földalapra gondolok. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Elkezdjük a vezérszónoki kö r után további felszólalásra írásban előre jelentkezők hozzászólásait. Szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét, hogy az ajánlás szerint nem javallott, hogy tíz percnél hosszabb legyen ez a hozzászólás. Elsőként megadom a szót Gráf József úrnak, a M agyar Szocialista Párt részről; őt követi Lezsák Sándor, Magyar Demokrata Fórum. Öné a szó, képviselő úr. GRÁF JÓZSEF (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Amikor a mezőgazdaság és a vidék bármely fontos kérdéséhez, de különösen a földhöz nyúlunk, ajánlom mindenki szíves figyelmébe az európai uniós belépés előestéjén az Európa Tanács Vidéki Térségek Európai Chartájának vidékfejlesztéssel kapcsolatos megállapítását. Ez így hangzik: "Azon alapelvek megfogalmazása, amelyeket alkalmazv a olyan életképes mezőgazdasági, erdészeti, halászati, akvakultúraszektorokra épülő vidékfejlesztés valósítható meg, amely képes az emberi tőke megtartása és fejlesztése érdekében gazdasági tevékenységet vonzani a vidékre, és amely védi és fejleszti a gaz dag, sokoldalú európai vidéki kulturális örökséget." Azt hiszem, minden felelősen gondolkodó agrárosnak, és aki egyáltalán csak a vidéken él, mindig figyelembe kell vennie ezt a meghatározást. Tehát a föld tulajdoni és a bérleti viszonyaiban, azok kialakít ásában is messzemenően ezekre az elvekre kell figyelemmel lennünk. Másik nagyon fontos szempont - itt a vitában elsikkadt, és azt hiszem, csak a politikai lózungok hangzottak el igazából a kétpercesek döntő többségében , elsikkadt az, hogy egyáltalán mit akarunk és mit szánunk a magyar mezőgazdaságnak, milyen súllyal számolunk a nemzetgazdasági ágazatokon belül, és hogy akarjuk elérni a vidék lakosságmegtartó képességének a fokozását. Ezeket azért fontos tisztázni, mert azok, akik nem szakmabeliek - és ma szóltak ilyenek sokan , akiknek csak a statisztikai számok jelentik a mezőgazdasági termelést, azok bizony rossz következtetésekre juthatnak ezekből. Abban többékevésbé mindenki egyetért, hogy az agrárgazdaság legfontosabb feladata, hogy biztosítsa az or szág lakosságának minél magasabb színvonalú ellátását, azaz csökkentse a függőségünket. Talán abban is egyetértünk, hogy ilyen közepesen fejlett országnak - hogy egy kicsit jó kategóriát használjak , mint mi vagyunk, az agrárexport is nagyon fontos gazdas ági bevételt jelent, hiszen így tudunk részt venni a világ nemzetközi kereskedelmében. Azonban van egy olyan mutató, amely nagyon megtéveszt sokakat, akik nem igazán szakmabeliek, ez a mezőgazdasági termelés GDPhez viszonyított aránya. (13.40) Jól tudjuk, hogy ez ma az Európai Közösség országaiban 2 százalék alatt van, és ebből azt a következtetést vonják le néhányan, hogy ezért a 2 százalékért vajon miért fordítja az Európai Unió az össztámogatások több mint felét az agrárágazat és a vidék fejlesztésére. Nem veszik figyelembe azt, hogy más az agrártermelés, és más az, amit mi közgazdasági kategóriában agrobusinessnek hívunk, és például ebben már a legfejlettebb országokban is az arány a 2 százalék helyett 1517 százalék. Még markánsabban mutatja a kettő kö zti különbséget, és hogy milyen jelentős az agrárium és miért kell a földkérdéssel foglalkoznunk, ha azt nézzük meg, hogy a foglalkoztatás, a foglalkoztatottak száma csak a közvetlen mezőgazdasági termelésben csökken a világon, és az úgynevezett agrobusine ssben pedig igen erőteljesen növekszik. Csak egy számot: az Egyesült Államokban a mezőgazdasági foglalkoztatottak száma 3 millió, az agrobusinessben foglalkoztatottak száma 21 millió, de háromszoros az arány az Európai Unióban is.
