Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 26 (12. szám) - A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földbirtok-politikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KÉKKŐI ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
441 használói maradjanak, mint korábban, a szövetkezeti időkben. Ezeket a szándékokat úgy igyekszik leplezni a törvénymódosítás, hogy úgymond megteremti a földalap fel etti társadalmi ellenőrzést. A Nemzeti Földalap működését ugyan 5 tagú ellenőrző bizottság felügyeli, de az ellenőrző bizottság működési feltételeire a törvény nem tér ki, azt a Nemzeti Földalap hatáskörében hagyja, pedig ettől függ a tényleges ellenőrző j ogosítványa a bizottságnak. Vagyis ez lett a deklarált társadalmi ellenőrzésből: az ellenőrzendő szervezet írja elő az ellenőrző bizottságnak, mit és hogyan ellenőrizhet. A másik társadalmi ellenőrző szervezettel hasonló a helyzet. A szocialista, áldemokra tikus intézményrendszernek, a tanácsrendszereknek a visszacsempészésével találkozunk ugyanis a törvénymódosítás tervezetében. A Magyar Agrárkamara irányítása alatt működő, helyi birtokhasznosítási tanácsoknak a törvénymódosítás 5. §a az állami tulajdonban lévő termőföldek értékesítésekor, illetve haszonbérbe adásakor ad véleményezési és javaslattételi jogot. Ismerjük ezt a jogosítványt. Ilyen, semmire sem kiterjedő jogosítványokkal tudott a kommunizmus 70 évig regnálni. A Nemzeti Földalapról szóló törvény egy másik módosítása, a 6. §, a szocialista birtokpolitika egy jól bevált intézményét próbálta feleleveníteni. Ez a módosítás lehetőséget ad a Nemzeti Földalap számára nyugdíjas földtulajdonosoktól a termőföldet életjáradékért megvásárolni. Emlékezzünk a l enini önkéntesség alapján a szövetkezetbe vitt földért járó földjáradék fizetésére! (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Nos, valami hasonlóról van itt szó. A Nemzeti Földalap jogosítványainak kiterjesztésével törvényi lehetőség nyílik a nyugdíjas földtulajdo nosok tulajdoni becsapására. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Ez, a kormányprogramban is szereplő, a földet járadékért program már a klasszikus gyarmatosítás idejéből ismert. (Derültség.) Akkor aranyat üveggyöngyért volt a program neve. Magyarországon az '50es, '60as években kezdődött a most felelevenítésre kerülő földet járadékért program. Akkor is hatékony volt. Hatékony megvalósítása ma is csupán attól függ, mekkora létszámú karhatalmi erők bevonására gondoltak a program készítői. (Derültség az MSZP s oraiban.) A törvénymódosítás 9. §a az érvényben lévő Nemzeti Földalapról szóló törvény 13. §át változtatja meg. A Nemzeti Földalapról szóló törvény 13. §a eredetileg a Nemzeti Földalaphoz tartozó földrészleteket versenytárgyalás keretében kívánja érték esíteni. A versenytárgyalásos értékesítés ugyanis egyszerűbb, áttekinthetőbb és költségkímélőbb forma a jelenlegi módosítás által tervezett, pályázat útján történő eladásnál, illetve a haszonbérbe adásnál. A költséges pályázatírás és pályáztatási rendszer a családi gazdálkodókat eleve hátrányosabb helyzetbe hozza. Sajnos, az eredeti törvény 13. §a helyett a módosításként javasolt 9. § egyéb vitatható módosításokat is tartalmaz. A (6) bekezdésben a Nemzeti Földalaphoz tartozó földrészletek birtokösszevonás i célú földcseréit az állattenyésztő telepek földszükségletét kiegészítő földcserékre csak erős, korlátozó rendelkezésekkel szabadna alkalmazni. Nemzetgazdaságilag nem indokolt ugyanis a külföldi tulajdonú állattartó telepek spekulációs célú befektetőit to vábbi befektetői spekulációkban törvényileg támogatni. Ebből az erőltetett földszerzési programból is kitűnik, hogy szemben a 400 ezer hektár mezőgazdasági területről rendelkező, érvényben lévő Nemzeti Földalapról szóló törvénnyel, a jelenlegi módosítások révén a Nemzeti Földalap kezelésébe - az állami erdő, nádas, halastó Nemzeti Földalapba delegálásával - 1 millió 400 ezer hektár kerül. Ezzel a hatalmas földvagyonnal privilegizált földhasználói kör a birtokpolitikai irányelvekre történő hivatkozással örök ös tulajdoni helyzetbe hozható. Ezt nyíltan meg is fogalmazza a jelenlegi törvénymódosítás 9. §ának (3) bekezdése. Az eladás, illetőleg haszonbérbe adás során előnyben kell részesíteni a földbirtokpolitikai irányelvekben meghatározott feltételeknek megfe lelő személyeket. A földbirtokpolitikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat szerint a földbirtokpolitika elsődleges célja - idézem : "a földhasználók helyzetének stabilizálása, fejlődésük elősegítése". Ezen elsődleges földbirtokpoliti kai irányelv deklarálása után elképzelhető, milyen jövő vár ezen módosítással a Nemzeti Földalaphoz kerülő mintegy 1 millió hektár állami erdőre. Nem az erdő
