Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 25 (11. szám) - Dr. Világosi Gábor (SZDSZ) - az oktatási miniszterhez - "Nyelvvizsga pénzért vagy tudásért?" címmel - DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HILLER ISTVÁN oktatási minisztériumi államtitkár:
334 DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Minden bizonnyal ön is értesült arról, hogy ú jabb fideszes politikusról derült ki: ugyan szeretne nyelvtudásáról hivatalos igazolást, ennek érdekében azonban nem nyelvórákat, hanem bizonyítványt vesz. 1999ben értesülhettünk arról, hogy Szabó Gábor, Szombathely fideszes polgármestere tényleges nyelvt udás nélkül szerzett nyelvvizsgabizonyítványt, illetve diplomát. Hasonló esettel szembesülünk most Mező Ferenc debreceni önkormányzati képviselő jóvoltából, akinek nevét összefüggésbe hozták a sajtóban nyilvánosságra került üggyel, mármint azzal, hogy két nyíregyházi főiskolai hallgató 40 usque 150 ezer forintos térítés ellenében mások helyett tett le, mások helyett tette le a megrendelt nyelvvizsgát. Mező Ferenc ugyan lemond mandátumáról, illetve Fidesztagságát is szünetelteti, ezzel mentesítve pártját a felelősségvállalás alól. Ezt természetesen helyeseljük, mégsem lehet szó nélkül hagyni, hogy nem először fordul elő: a választók által képviseletükkel meghatalmazott fideszes tisztségviselő közokirathamisítás gyanújába keveredik. Az ügynek természetesen van egy általánosabb vonatkozása is, mégpedig az, hogy vajon méltányose az a gyakorlat, mely szerint könnyebben juthatnak nyelvvizsgabizonyítványhoz azok, akiknek bár tudásuk nincs, de pénzük van, azokkal szemben, akiknek akár a hivatalos nyelvvizsgadíj előteremtése is gondot jelenthet, viszont birtokában vannak a kívánt ismereteknek. Tudjuk, a felsőoktatási intézményekbe való bekerülés követelményei, a felvételi ponthatárok évről évre alacsonyabbak, ugyanakkor az előző kormányzat növelte a költségtérítés es képzés arányát az államilag támogatottal szemben, vagyis tovább növelte a továbbtanulási esélyek egyenlőtlenségét. A nyelvvizsgaügyhöz hasonlóan tehát nem lehetünk biztosak abba, hogy valóban azok jutnake diplomához, akiknek megvan ehhez a tudásuk, vag y azok, akik csupán az anyagi feltételeknek tudnak megfelelni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Mindezek alapján kérdéseim a következők: Milyen garanciákat lehet bevezetni annak érdekében, hogy csak azok jussanak nyelvvizsgához , akik rendelkeznek az ehhez szükséges tudással, és mi a véleménye az államtitkár úrnak arról, hogy immár másodszor keveredett fideszes politikus nyelvvizsgabotrányba? Kérem válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Dr. Hiller Ist ván államtitkár úr válaszol. DR. HILLER ISTVÁN oktatási minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Ha már idegennyelvtudásról van szó, és a politikának ezzel való kapcsolatáról, akkor engedje meg: Illustrissime Domine, Világosi. Maiores nostri, deputati binae cameraen dietae Hungaricae in hac aede per seculos non solum in lingua nostra pulcherrima Hungarica, sed etiam in lingua Latina o Germanica collocuti sunt. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Magyarul is beszélj! - Jó munkát a jegyzőkönyvvezetőnek!) Néhány évtizeddel, sőt, másfél évszázaddal ezelőtt azok, akik ezeket a szavakat nem értették, hasonlóan vélekedtek és hasonlóan reagáltak, mint azok, akik most szintén nem értik. Nem érti az a képviselő sem, aki ezt a csalást elkövet te. A tehetség kiaknázásához, a szó legnemesebb értelmében vett érvényesüléshez évszázadokon keresztül Magyarországon is hozzátartozott az idegen nyelvtudás. Idegen nyelven tudni jó, idegen nyelvet tanulni azonban nehéz, fáradságos és néha dögunalmas munka . Ha azonban az érvényesülés ambíciója helyett - mint jelen esetben is - a gátlástalan karrierizmus a vezérelv, akkor láthatóan nem a tudás, csupán a papír, a dokumentum megszerzése a cél. Ezt a világon mindenhol csalásnak nevezik. Ahogy ön is említette, i mmár abban a körben, amelyből ez az eset is származik, nem először fordult elő ez, és nagy valószínűséggel a két komponensnek, tudniillik a csalásnak és a gátlástalan karrierizmusnak egy tőből fakad a gyökere.
