Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 25 (11. szám) - A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról tö... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter:
307 Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a kormány részéről néhány kiemelt vitapontot illetően válaszoljak az általános és a részletes vitában elhangzott hozzászólásokra. A vita során elhang zottak közül kiemelek néhány olyan kérdést, amelyek teljesen érthetően egyébként visszatérően felmerültek. Ezek a főtisztviselői rendszerhez, valamint a főtisztviselők jogállásához kapcsolódó szakmai garanciák bevezetése, az államtitkári kar főtisztviselői kinevezése, az úgynevezett szerzett jogok fenntartása és védelme, valamint az e körben lefolytatandó érdekegyeztetési eljárás. Éles megfogalmazások hangzottak el természetesen az ellenzéki oldalról a rendelkezési állomány jelenleg még ötéves időtartamának két évre történő csökkentéséhez kapcsolódóan. Döntően az alkotmányügyi bizottság keretében lefolytatott viták során több alkalommal felvetették képviselőtársaim, hogy a rendelkezési állomány ötéves időtartama a már kinevezett főtisztviselők, valamint a kö zponti tisztek vonatkozásában egyfajta szerzett jognak tekinthető, így az Országgyűlés azt nem változtathatja meg. Ehhez kapcsolódóan azt is megfogalmazták, hogy a rendelkezési állomány időtartamának csökkentése sérti a jogbiztonságot, és a módosítás elfog adása hátrányosan érintené a korábban kinevezetteket. Szeretném kiemelni és megerősíteni, amit a parlamenti vitában és az expozéban is elmondtam, hogy senkinek a joga nem csorbul, mivel a jelen törvénymódosítás csak a hatálybalépés után rendelkezési állomá nyba helyezett főtisztviselők és központi tisztek esetében csökkenti két évre ezt az időtartamot. Ha ez a megoldás nem lenne alkotmányos vagy jogszerű - ahogyan ezt az ellenzéki képviselőtársaim visszatérően állítják , akkor hasonló megfontolások alapján korábban az előző kormány sem vezethette volna be 2001. július 1jétől a vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget vagy nem írhatta volna elő kötelezően a közigazgatási szakvizsgát, ugyanis ezek a módosítások megváltoztatták a köztisztviselők jogviszonyát. Hasonló jellegű módosításokra, és a munkavállalók jogállását érintő jelentős változásokra egyébként számos esetben volt már korábban példa. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy az elmondottak is azt támasztják alá, hogy a fenti módosítások kiálljá k az alkotmányosság és a jogállamiság legszigorúbb próbáját. Az általános vita keretében az ellenzéki képviselők azt is felvetették, hogy az államtitkári kar miért alanyi jogon kerül be a főtisztviselői karba, és miért nem biztosít a javaslat lehetőséget, hogy mindez kérelmükre és szabad elhatározásuk alapján történjék. Ehhez kapcsolódóan szeretnék rámutatni arra, hogy az államtitkárok is csak abban az esetben lesznek a főtisztviselői kar tagjai, ha megfelelnek a törvényben előírt magas szintű feltételeknek , amelyeket egyébként ez a módosítás meghatároz. Mindez egyébként nem történhet akaratuk ellenére, mivel senki sem köteles elfogadni az államtitkári jogviszonyt, illetőleg kinevezést. Az államtitkárok pályázat nélkül történő bekerülésének egyébként az az a lapja, hogy az ilyen állami vezetői tisztségben dolgozó magas szintű köztisztviselők munkájuknál, felelősségüknél fogva tagjai kell legyenek a közigazgatás legfelső szintű szakmai elitjének, mivel a főtisztviselők szakmai munkáját döntően ők fogják össze, ők irányítják. Ebből fakadóan éppen az okozna problémát, és vetne fel gondokat, hogyha az államtitkári kar tagjai nem tartoznának a főtisztviselői karba. (10.50) Mindezt egyébként a jelenleg hatályos szabályozás is így kezeli, mivel a korábbi államtitkárok többségét a korábbi kormány beemelte a főtisztviselői karba. Őszinte érdeklődéssel figyeltem a Gémesi György képviselő úr által felvetetteket, hogy a törvényjavaslatban szereplő kérdések mellett foglalkozni kellene a közigazgatás személyi állományának hel yzetét erősítő javadalmazási kérdésekkel, az önkormányzatok illetményének javításával. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Kontrát Károly képviselő úr is, aki a köztisztviselőket érintő 30 százalékos szorzóemelés mielőbbi bevezetését érintette. Örülök eze knek a felvetéseknek, mivel magam is egyetértek azzal, hogy még sokat kell tennünk a köztisztviselők
