Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 19 (10. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz):
267 Képviselő úr, öné a szó. DR. PAP CSÁK FERENC (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési törvény módosítása érinti az úgynevezett privatizációs törvényt, és ehhez a módosításhoz kívánnék néhány gondolatot fűzni. A tulajdonviszonyok jelenle gi rendszerének kialakításában jelentős szerepe volt a magánvállalkozások indítási lehetősége megteremtésének, a külföldi befektetők megjelenésének, és természetesen magának a privatizációs folyamatnak. Azt gondolom, hogy az állami vagyon lebontása lényegi leg megtörtént, miszerint az 1990es állapothoz képest - akkor 1859 állami vállalat várt arra, hogy privatizálásra kerüljön - 1238 vállalkozás került értékesítésre. A folyamat eredményeként megállapítható, hogy kialakult a mai tulajdonviszonyok szerinti, m ondhatjuk, hogy egészséges arány, ez a 8020 százalékos mérték. Tehát megállapítható, hogy a privatizációs folyamat mára lényegében lezárult. (16.50) A még értékesíthető vagyoni elemekkel kapcsolatosan két megjegyzésem lenne: az egyik a stratégiailag, nemz etpolitikailag jelentőséggel bíró vállalkozások vonatkozásában merül fel. Ezzel kapcsolatosan az a megjegyzésem, hogy nem indokolt a privatizáció ezen vagyoni elemek tekintetében, gondolok itt a MOL Rt.ben meglévő vagy akár a Richterben meglévő részesedés re. A másik gondolatom ezzel kapcsolatosan: az értékesítésre szánt, egyébként jelentős gazdasági súllyal bíró és rendelkező vállalkozások esetében álláspontom szerint szükséges lenne megteremteni annak a jogi lehetőségét, hogy a parlament hozhasson erről d öntést, amikor ez értékesítésre kerül, tehát a kormányhatározatot megelőzően a parlament foglalkozzon a kérdéssel. Azt gondolom, hiba lenne most egy gyors, átgondolatlan privatizációt elindítani, annál is inkább, mivel privatizációs kényszer jelenleg nincs . A magyar államnak a közvagyonnal kapcsolatosan van egy másik feladata, amely a vagyon kezelésére vonatkozik. Az erre vonatkozó elképzelésekkel a jelenlegi kormány még adós. A beterjesztett törvényjavaslattal, illetve a privatizációs törvény módosításával kapcsolatosan meg kell jegyeznem, hogy a beterjesztett módosítási rendelkezés indokát nem adta meg, a bizottsági vitában pedig az indokoltságát kérdésesen szolgáltatta. Az ÁPV Rt. tisztségviselőinek vonatkozásában szükségesnek tartjuk mi is a vagyonnyilat kozat megadását, azonban ezt úgy gondolnánk megkérni, illetve megadatni, hogy a tisztségükre történő kinevezésüket megelőzően szolgáltassák ezt, hiszen ez szolgálná az állami érdeket. A privatizációs törvény melléklete azonban tartalmaz nagyon érdekes dolg okat is, így például az ÁPV Rt. felügyelete alá kerül a Magyar Posta Részvénytársaság, aminek a szakmapolitikai indoka jelentősen megkérdőjelezhető. Megállapítható tehát, hogy az új kormánynak nincs koncepciója és elképzelése az ÁPV Rt. jövőbeli szerepéről . A koncepció hiánya a gyors személycserékkel is magyarázható. Az ÁPV Rt. felső vezetését olyan gyorsan mentették fel, és nevezték ki az új személyeket, hogy a stratégiaalkotás helyett még a jogszerű kormányhatározat meghozatalára sem kerülhetett sor. Tisz telt Ház! Foglalkoznunk kell az ÁPV Rt. új menedzsmentjének kinevezésével. A kormány a kinevezését követően már másnap hozott egy olyan kormányhatározatot, amellyel a korábbi igazgatóságot felmentette, és az új igazgatóságot pedig kinevezte. Ezzel kapcsola tosan egyrészt visszautasítjuk a jövőbeli vagyonvesztéssel kapcsolatos vádat, másrészt pedig néhány jogellenességre hívnám fel a tisztelt Ház szíves figyelmét. Az egyik ilyen, hogy az igazgatóság tagjai sorából olyan személyt is felmentettek, aki már koráb ban lemondott, a lemondását a privatizációért felelős miniszter elfogadta, ezt követően pedig felmentette őt a jelenlegi kormány. Az ÁPV Rt. igazgatósági tagjai kinevezését megelőzően fontos, illetve kötelező érvényű a nemzetbiztonsági
