Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 19 (10. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KARAKAS JÁNOS (MSZP):
258 A harmadik, hogy javasoljuk és kérjük, hogy a jelenlegi kormány ne állítsa le a hídépítési programot. Az elmúlt évben felépült a tiszaugi híd, felújíttattuk a dunaföldvári hidat, átadtuk az újjáépített esztergomi hidat. Jelenleg jó ütemben épül a szekszárdi híd. Jövő kora tavasszal terveztük kezdeni a Budapest fölötti egyik északi hidat, terveztük az M0ás déli hídjának a kibővítését, és az ország rendkívül rossz, egyébként tradicionálisan örökölt úthálózatán horizontálisan javító M9esnél a dunaújvárosi híd építésének megkezdését. Tisztelettel kérjük a jelenlegi kormányt, és javasoljuk, hogy ne halasszák a Budapest fölötti északi közúti híd építését. Budapest és egyáltalán a központi térség közlekedése fog összeomlani - jelentem: összeomlott; úgyhogy nem lehet e nélkül csinálni. Nem elég egy híd, még egy kell. De legalább egyet kezdjünk meg, és az ehhez szükséges első összegeknél erre a költs égvetésmódosítás felhasználásánál legyenek figyelemmel. Végezetül, de nem utolsósorban itt már több hozzászóló említette, hogy az egyik salátalevél a tartós állami tulajdonban lévő vállalatok sorsa. Kettőre szeretnék utalni; az egyik, hogy a Magyar Posta átkerült a szaktárcától a privatizációs szervezethez. Ezt a bizottsági ülésen úgy indokolták kérdésemre, hogy a privatizációs cégnél van más, száz százalékig állami tulajdonban lévő cég. Ez egyébként tökéletesen igaz, de a privatizációs szervezethez azért szoktak valamit áttenni, hogy privatizálják. Tehát ha a Magyar Posta privatizációja a cél, akkor kérem, hogy erről beszéljünk. Erről is lehet beszélni, csak akkor ne azt az érvet tessék hangsúlyozni, ami a mai nap folyamán már elhangzott, hogy a jobb áttek inthetőséget szolgálja. Meggyőződésem, hogy ezt a szaktárca is át tudja tekinteni, ha akarja. Új cég az Airport Rt. - a nemzetközi Ferihegyi repülőtér dolga. Meglepetéssel láttam a tervezetben, hogy ez 25 plusz 1 százalékkal szerepel a tervezetben, nem vit atva azt, hogy a későbbi fejlesztés során magántőke bevonására alkalmas tulajdoni részesedés feltehetően szükségessé válik. Most azonban részben egy új szervezet, részben Budapest Ferihegy jogtisztaságának és értéktisztaságának a rendbetétele folyik. Azért mondom, hogy folyik, mert mi megkezdtük, és nagyon bízunk benne, hogy önök ezt folytatni fogják. Ha a Ferihegyi repülőtér, az Airport Rt. megszabadul végre a korábban örökölt, erősen vitatható elszámolási, tulajdoni és egyéb tulajdonrészesedési problémákt ól, akkor a jelenlegi értékének a többszörösét fogja érni, hiszen azon kevés európai repülőterek egyike, amely jelentős többletkapacitással rendelkezik. Ezért kérem és javasolom, hogy ott a 25 plusz 1 százalékot az általunk eredetileg javasolt százszázalék os állami tulajdonra szíveskedjenek visszakorrigálni. Köszönöm, hogy megtiszteltek figyelmükkel. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Hozzászólásra jelentkezett Karakas képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselő csoportjából. Képviselő úr, önt illeti a szó; majd Glattfelder Béla képviselő urat, a Fidesz részéről. KARAKAS JÁNOS (MSZP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Több ellenzéki képviselőtársam szóvá tette, hogy salátatörvény formájában került elénk a költségvetés kérdése. Szeretném a képviselőtársaim figyelmét felhívni arra, hogy az elmúlt ciklusban például a mezőgazdasági bizottság együtt tárgyalt mezőgazdasági témájú javaslatokat a dajkaterhességgel is. Ha úgy vesszük, a mostani, T/214es előterjesztés azért egy kicsit közelebb áll, mondjuk, a vidékhez. Hiszen ellenzéki képviselőtársaim sem ellenkezhetnek, és gondolom, egyetértenek velem, amikor azt mondom, hogy a falvakban élő orvosok, pedagógusok, közalkalmazottak is meg fogják kapni az 50 százalékos béremelést. (16.10) A falvakban élő nyugdíjasok is megkapják az egyszeri 19 ezer forintot, sőt a falvakban élő családok is meg fogják kapni a plusz családi pótlékot. És ha a későbbiekben azt vesszük, hogy a minimálbér adóterhei csökkennek, akkor különösen a falvakban élők, ahol az átlagnál kevesebbet
