Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 19 (10. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. HILLER ISTVÁN oktatási minisztériumi államtitkár:
241 államtitkár, miniszter itt foglal helyet a padsorokban. (Közbeszólá sok a Fidesz soraiból: A kettőt sorold fel! - Egy miniszter van! - Zaj.) Tisztelt Ház! Boros képviselő úr megszólalására: úgy látom, a rövid idő nem adott alkalmat arra, hogy elolvassa és összevesse a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény jelenleg hatályos szövegét a módosítással. Képviselő Úr! A jelenleg hatályos szöveg úgy szól, hogy az árfolyamrendszer megválasztása tekintetében a kormány a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben dönt - egyetértésben. Nem kellene riogatni az embereket azzal, hogy itt majd az árfolyamrendszer változásait a kormány fogja generálni. Eddig is így volt, most csak egy picit bővebb lett a szabályozás. Tételesen kifejti azt a törvénymódosítás (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) , hogy mi az, amiben egyetértésben dönt a kormány a Magyar Nemzeti Bankkal. Köszönöm, elnök úr. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Ha nincsen további kétperces hozzászólás, akkor végleg megadom a szót Hiller István úrnak. Öné a szó. DR. HILLER ISTVÁN oktatá si minisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A közoktatás jelenlegi bérviszonyairól többeknek eszébe jutott egy történet. Kérem szépen, engedjék meg, hogy önöknek is elmondjam. Naszreddin Hodzsa egy alkalommal a kokandi piacon járt. Irtózatosan éh es volt, de a kevés pénze nem volt elegendő arra, hogy illatos és finom piláfot vásároljon. Odament tehát egy piláfsütő bódéhoz, közel hajolt az ételhez, és beszívta a friss sütemény illatát. A pénzsóvár kereskedő azonnal odarohant hozzá, és követelte, hog y fizesse ki a friss piláf árának egynegyedét, hiszen a sütemény kigőzölgő illata is hozzátartozik az ételhez, tehát annak is van ára. (14.40) Naszreddin Hodzsa erre elővette a kevéske aprópénzét, és a tenyerében összefogva elkezdte azt rázni és csörgetni, és azt mondta: fogadd el ezt fizetségként, hiszen ahogy a süteményhez hozzátartozik az illata, úgy a pénzhez hozzátartozik a csörgése. De jobb, ha tudod, én továbbra is éhes vagyok, és te sem vagy gazdagabb. Hát valahogy így állunk a jelenlegi tanári bére zéssel. Tisztelt Ellenzék! Nem állítom, hogy ez az elmúlt négy év eredménye. Hosszú idő, hosszú évek, sőt évtizedek lemaradása és adóssága ez ugyanis, és tisztelettel kérem, hogy ebben a kérdésben értsünk egyet. Mindettől függetlenül ez a jelenlegi valóság . Az előttünk fekvő törvényjavaslat jelentős módosításokat tartalmaz az oktatás javára. A közoktatásban tanítók alapbére 50 százalékkal emelkedik, és hasonló mértékben, másfélszeresére nő az egyetemi oktatók bére is. Én ezt történelmi lépésnek tekintem, bü szke vagyok arra, hogy részese lehetek, igaz elkötelezettséget látok benne a magyar oktatásügy iránt. Történészként hadd jegyezzem meg, hogy 120 éve, Trefort Ágoston és Csáky Albin kora óta ilyen mértékű és azonnali béremelés nem volt Magyarországon, ilyet magyar kormány nem valósított meg. Érdemes tehát ezt a kérdést alaposabban megvizsgálni és megkeresni a referenciapontokat. A korábbi kormány oktatási tárcájának vonatkozó ígérete kétségkívül kristálytiszta és személyre szabott volt. Idézem: a pedagógusok átlagbére 2006ra eléri az akkori nemzetgazdasági átlag 125 százalékát. Tisztelettel kérem, hogy ezen elvek alapján tessék nekem megmondani, hogy mennyit keres 2002 szeptemberétől akkor majd egy pályáját most kezdő, főiskolai diplomával rendelkező tanár. Erre az apróságra ugyanis a tanárok, az oktatásügyben dolgozók semmiféle választ nem kaptak korábban. Ez az egyik referenciapont. A másik viszonyítási alap azonban nem pártokhoz kötődik. A tavalyi évben több mint 200 ezer magyar állampolgár írta alá azt a népi kezdeményezést, amelyet a Pedagógusok Szakszervezete fogalmazott, és megtárgyalásra itt van a tisztelt Ház asztalán. A népi kezdeményezés minden jelentős