Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 19 (10. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. MAGDA SÁNDOR (MSZP):
237 Miért is kell a földtörvénnyel foglalkozni? Azért kell ma a földkérdéssel foglalkozni, mert az Orbánkormány a vála sztások előtt alig fél évvel úgy módosította a földtörvényt, és olyan, a Nemzeti Földalapról szóló törvényt fogadott el, amely számos ponton ellenkezik a magyar alkotmánnyal. Olyan mértékben be kívántak avatkozni a magántulajdoni viszonyokba, hogy az alapj aiban veszélyeztette az egyik fontos alkotmányos jogot, a tulajdonnal való szabad rendelkezés jogát. Hogy erre példát is mondjak, az egyenes ági rokonok közötti földadásvételbe is beavatkozott volna az állam. A külföldiek számára pedig érdekes módon három év helyben lakás után lehetővé tenné (Bebes István: Csak hét év után!) a földvásárlást (Dr. Szanyi Tibor: Három!) , három év itt lakás után. A józan logikával teljesen ellentétes sorrendet állított fel a földhaszonbérletnél és a földvásárlásnál is, amikor a z addig első helyen szereplő haszonbérlőt a hatodik helyre tette át. Hogy ez mennyire nem igazán modern és európai, erre csak a következő példát szeretném mondani. Az Európai Unió nagy termelékenységű mezőgazdaságai közül mindegyikben a földbérlő van az el ső helyen, mert ott igazán nemzeti kincs a föld, és tudják, hogy a kis birtokméret és a versenyképesség diktálta gépesítés között feszülő ellentmondás feloldására egyetlen gyors módszer létezik: a földhaszonbérlet. Ezért nekünk is el kellett dönteni, hogy az agrármodernizáció, a magyar termelők, a magyar gazdák versenyképessége az elsőrendű nemzeti érdek, vagy pedig mindezeket alárendeljük rövid távú, politikai haszonszerzés diktálta pártönzésnek. A mi koalíciónk a nemzet távlati érdekei mellett tette le eb ben az esetben is a voksot, mert tudjuk, csak a korszerű, versenyképes mezőgazdaság képes elősegíteni a magyar vidék újbóli felvirágoztatását, és csak egy ilyen agrárium lesz képes korszerű, kedvező árú élelmiszerrel ellátni a magyar lakosságot. Mindezek m ellett egyértelműen kifejezésre jut törvénymódosításunkban, hogy termőföldet Magyarországon csak magyar állampolgár vásárolhat, számunkra a föld nemzeti kincs, ezért meg kívánjuk állítani a további elaprózódást, a föld kizsákmányolását, a hatékony gazdálko dás további romlását. A Nemzeti Földalapnak így a birtokújraegyesítés, a birtokkoncentráció az elsőrendű célja, nem pedig a baráti kör vagyonhoz juttatása. (14.20) Mondom ezt azért, mert miközben az állami földet bérlő közel 560 magángazdát és a csaknem u gyanilyen számú magántulajdonú társas vállalkozást több tízezer foglalkoztatottal ki akarták zárni az előhaszonbérletből és az elővásárlásból, tizenkét kiváló adottságú állami gazdaságot nagy hirtelen, minden pályázat nélkül, kézenközön el akartak tüntetn i a magánszféra ismeretlen, ám jól kivehető köreihez tartozó régiókban. A mi törvénytervezetünkben elsőbbséget biztosítunk mind az előhaszonbérlet, mind az elővásárlás tekintetében mindannak, aki magyar állampolgár, és mint magyar állampolgár, a termőföldh öz kötődően végzi munkáját, helyben lakik és a földből él. Azt hiszem, Medgyessy képviselő úr..., Medgyasszay képviselő úr is erre utalt (Derültség a Fidesz soraiban.) , nincs köztünk ellentét: magyar legyen, helyben lakó, és gyakorlatilag ez a legfontosabb . Én ezért úgy gondolom, hogy rémhírkeltés az, amit egykét hozzá nem értő ember most tesz, mert mi nem akarunk mást: Magyarországon magyar emberek számára szeretnénk a földet - nem értjük, miről van a vita , helyben lakóknak akarjuk odaadni, végzettséghe z akarjuk kötni - igaz, hogy nem baráti körnek tesszük ezt az elsőbbséget. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Folytatom tovább, hogy az miért nem kerül majd bele. Tehát úgy gondolom, arra keresve a választ, hogy kinek lehet földje, el lehet mondani: a demokr áciákban azoknak, akiknek pénze van, és akiknek a jog ezt biztosítja. Az előző időszakban viszont, úgy gondoltuk, azok kerültek hozzá, akik egy körhöz közel kerülhettek. Erre jó példa az az eljárás, az a Fideszmodell, amit a tizenkét állami gazdasággal me gkötöttek. Erre Aiszóposznak Az oroszlán és a vadász meséjét szeretném ismertetni. Az oroszlán Fideszmezbe öltözve és a vadászmadár a családi gazda mezében elindult közösen vadászni. Az
