Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 19 (10. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
225 Nos, kérem szépen, ami kor az előjogok nem illeszkednek ahhoz a termelési struktúrához, amit kívánatosnak tartunk, amit létre akarunk hozni, az bizony olyan rendszereket eredményez, amelyekbe - talán nem tévedésből - bekerülhetnek olyan preferált körökből is, mint a 12 állami tu lajdonú részvénytársaság tagjai, üzletrésztulajdonosai, akiknek, kérem szépen, nem kell helyben lakni, nem kell családi gazdának lenni, nem kell magyar állampolgárnak sem lenni: egyszerűen üzletrésztulajdonosnak kell lenni. Hallom a lelkesen tüntetésre é s különböző aláírásgyűjtésre készülők szövegét: kérem szépen, meg kell védeni a földet, mert itt most a jogi személyek földtulajdonszerzése elindul, és akkor aztán kő kövön nem marad, mert a sunyi külföldi befektetők így fogják a magyar parasztok alól kivá sárolni a földet. (13.20) Nos, ebben az előterjesztésben - ha valaki elolvasta, láthatta - a jogi személyek földtulajdonszerzése nem szerepel (Dr. Szanyi Tibor: Így van!) , hanem pontosan azt a gyakorlatot szünteti meg, amelyet az előző kormányzat bevezetet t, miszerint a jogi személyek üzletrésztulajdonosai az állami tulajdonú földek vonatkozásában korlátozás nélkül élveztek - eddig - olyan jogosítványokat, olyan elővásárlási jogokat, amelyek az üzleti kör többi részvevőjét gyakorlatilag hátrányos helyzetbe hozták. Ebben az előterjesztésben az is benne van, hogy azokat, akik eddig földet használtak, első helyre teszi, mondván, aki már birtokon belül van, az feltételezhetően azért használja ezt, mert mezőgazdasági tevékenységet folytat rajta, nem úgy, mint az ok a befektetők, akik 50, 80 vagy 200 kilométerről licitáltak annak idején a termőföldre, és nem kívánják annak a hasznosítását, sőt mi több, még haszonbérbe adását sem, mindössze spekulációs céllal tartják maguknál ezt a vagyont. Ha arról beszélünk, hogy ez valóban olyan nemzeti vagyon, amely nem pótolható, amelynek az értéke felbecsülhetetlen, akkor ennek a védelmére - ezt már sokszor elmondtam ebben a Házban - egy normális, ésszerű konszenzust kellene már teremteni. Úgy tűnik, most elmozdulunk abba az ir ányba - amit a korábbi kormánypártok is mondtak, csak nem csinálták meg , hogy a föld lehetőség szerint azé legyen, aki azon gazdálkodik, aki azon él; a negyvenes évek második feléből származó régi jelszóval: a föld azé, aki megműveli. Nem szégyen az, ha ilyen jelszavakat megpróbálunk úgy megvalósítani, hogy az valóban a nemzetgazdaság és az ott élők javát szolgálja. Ebben a törvényben gyakorlatilag ez az elővásárlási és előhaszonbérleti sorrend jelenik most meg, némi kis kiigazításra szorulva - ezt is el kell mondjam , ugyanis a helyben lakás mint feltétel egy kategóriánál kimaradt. Kimaradt a jogi személyek természetes tagjainál, illetve a társtulajdonosoknál. Erre nézve a módosító indítványt elkészítettük, be fogjuk nyújtani, és remélem, hogy azt az Or szággyűlés el fogja fogadni, mert ez lesz az a jogi garancia, amely azt mondja ki, hogy teljesen mindegy, milyen vállalkozási formában kívánom hasznosítani a földet, a feltétel erősebb része az legyen, hogy ott élek, ebből élek, ezzel foglalkozom és - ez i s nagyon fontos - megfelelő szakmai képzettséggel is rendelkezem. Ez nem korlátozza a földforgalmat az adott településen, mert ez csak egy elővásárlási jog, tehát ha kimerült az összes elővásárlási jogra jogosultak sora, akkor jöhet majd a külsős is, de ne engedjük meg azt a lehetőséget, hogy belépek az Óbuda Tszbe - most mondtam valamit , és jó sógorkomahaverság alapján ott egyből elővásárlási jogom van, mert téesztag vagyok, egyébként 140 kilométerre lakom onnan, de olyan helyen, ahol nagyobb a föld é rtéke. Ezt a lehetőséget ebből az előterjesztésből ki kell venni, és azt gondolom, erre a kormányzati szándék is adott. A másik: az előterjesztésbe ugyan nem illeszkedő, de nagyon fontos és a választási kampányban megjelent ígéret volt a jövedéki adó módos ítása a szőlő- és bortermelők tekintetében. Emlékszem ennek a törvénynek az első módosítására. Akkor abból indultunk ki, hogyan lehetne a borhamisítást úgy visszaszorítani, hogy megfeleljünk a külföldi elvárásoknak, biztosítsunk itthon egy biztonságos és e llenőrizhető ellátást, próbáljuk meg a bortermelők hasznát is garantálni azzal, hogy a piacot
