Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 19 (10. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. BALSAI ISTVÁN, a Magyar Demokrata Fórum (MDF)
212 fedezettel , hogy nettó 160 milliárd forintos jóléti kiadásokat vezetnek be, ami az én ismereteim és szakértőim szerint közel 220 milliár d forintos bruttó államháztartási kiadási többletet jelent. Tehát ha ez így van, ez azt jelenti, hogy a Medgyessykormány igenis jó állapotban vette át a gazdaságot, és ezeknek a jóléti intézkedéseknek a meghozatalára csak az adhat lehetőséget, hogy az éle tszínvonal jelentősen nőhetett az elmúlt négy év során, és ennek a kifutása ezek szerint az önök által javasolt módon még mindig biztosítható. Persze ennek egy kicsit ellentmond az, amit a minap tapasztaltunk, és ami itt élénk vitát vált majd ki, hogy önök nem látják fontosnak a továbbiakban a benzinárak emelésének stopját fenntartani, pedig most van rá lehetőségük; elmondta itt Varga Mihály képviselő úr, hogy ott van az asztalukon, nem kell a politikai, hogy úgy mondjam: igazat nem mondás műfajával és az e lőző kormányra mutogatva ezt a lépést meghozniuk. Beadta a FideszMDF képviselőcsoportja azt a törvényjavaslatot, amelynek alapján önöknek nincs kényszerük a 13 forintos benzináremelés bevezetésére. Tehát kicsit lelohasztja a forrással kapcsolatos állítása ikat és az ezzel kapcsolatos optimizmusunkat ez a tény, hogy máris igyekeznek, mondjuk így, 7 millió ember, a nem autóval közlekedők közvetlen kiadásait durván megnövelni. És ahogy elhangzott, azt mindenki tudja, hogy egy benzináremelés rendkívül nagy infl ációs gyűrűzést jelent az élet minden területén; azoknak is persze, akiken önök segíteni akarnak, azoknak leginkább. Tisztelt Országgyűlés! Ki kell tehát mondani, a Magyar Demokrata Fórum úgy látja, hogy a költségvetés hiánya a tervezettnél lényegesen maga sabb lesz ennek az intézkedéscsomagnak az elfogadása után. Ennek a következményeit nyilván az ellenzék is szóvá fogja tenni, de a felelősséget nyilvánvalóan a többségnek kell majd viselnie. Most rátérve a jóléti intézkedésekre: természetesen ki ne értene a zzal egyet, hogy mindenkinek legyen több a fizetése 50 százalékkal, minden idők legnagyobb fizetésjavítását természetesen nem lehet bírálni, mint ahogy a diplomásminimálbér felemelését sem lehet bírálni. A probléma számunkra az, hogy ezek a kijelentések ö nmagukban nagyon keveset mondanak. Nem látjuk ebből a javaslatból sem az intézkedések várható folytatását, tehát hogy mi lesz a nem olyan túl messze lévő őszi költségvetési, 2003. évi állami költségvetési tervezetben elővezetve, ami már majd követni fogja az önkormányzati választásokat; tehát egyfelől ezt nem látjuk, másfelől semmiféle adatot, semmiféle utalást nem látunk arra, hogy ezeknek a többletkiadásoknak milyen hatásai lesznek majd a 2003. évi fejlesztési és társadalompolitikai intézkedésekre. Mint a hogy a kormány programja is teljesen homályos és pontatlan volt, és ahogy az egyik képviselőtársunk mondta, az oldalszámozáson kívül másfajta számokat nem tartalmazott, nos, körülbelül ugyanolyan homályban tartja ez a javaslat is nemcsak az ellenzéket, han em a téma iránt érdeklődő, minden kedves, kíváncsi választópolgárt, hogy mi lesz ezeknek a hatása 2003ban. Mi azt is kifogásolnánk ennek a javaslatnak a kapcsán, hogy semmilyen valós képet nem ad sem a hiányról, sem a mérlegekről, sem az államháztartás al rendszereinek a helyzetéről, és ehhez képest a 12. § olyan felhatalmazást kér az egyes tárcák pénzmaradványainak a szabad átcsoportosításához, amely - szintén ellentétben az önök kormányprogramjával - a parlament tekintélyét messzemenően csorbítja, hiszen elrejti a törvényhozás ellenőrzési funkciója elől a végrehajtó hatalomnak ezt a szabad lehetőségét. Ez itt is tetten érhető, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim; remélem, én most fel tudom erre hívni a figyelmüket, és ezt majd azért át fogják gondolni, hogy érdemese a, nem is tudom, koalíciós kormánynak - nem is tudom, hogy éppen ebben a pillanatban mi a helyzet, bocsánatot kérek ezért a tájékozatlanságomért , érdemese egy kormánynak ilyen széles körű felhatalmazást adni. Tisztelt Képviselőtársaim! Az a helyzet, hogy a bevezetőben már említett sietség és kapkodás miatt azt kell mondanunk, hogy önök nemzetgazdasági kockázatot vállalnak, hiszen a felelőtlenségük először idézi azt elő a tizenkét éves parlamenti demokrácia történetében, hogy nem egy ország gyűlési választásokra készülő kormány osztogatja itt a pénzt, hanem a választásokon
