Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 19 (10. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KORÓZS LAJOS, a szociális és családügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Mandur László): - IMRE ZSOLT, a szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
196 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szociális és családügyi bizottság ülésén kisebbségi állásfoglalás is született. A bizottsági ülés kezdetén ügyrendi vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a költségvetésről szóló törvénymódosítás általános vitára való alkalmasságának meg tárgyalását egyáltalán fölvegyee a napirendjére a bizottság. Mi, ellenzéki képviselők ugyanis azt kifogásoltuk, hogy az anyagot az előző nap kaptuk kézhez, és nem állt rendelkezésünkre elég idő kellő mélységű tanulmányozására. Felhívtuk tisztelt kormánypá rti képviselőtársaink figyelmét, hogy tekintettel a törvénymódosító javaslat súlyára, amely több mint tíz törvényt érint és bruttó 218 milliárd forint elosztására tesz javaslatot, az ellenzék véleményének figyelembevétele nagyobb felelősséget igényelt voln a a kormányoldalról. A vita tartalmi részében, amellett, hogy a program néhány koncepcionális elemével egyetértettünk, aggályunkat és kétségeinket fejeztük ki több intézkedéssel kapcsolatban. Először is azzal, hogy vajon mivégre szolgált az a politikai szí njáték, amelynek heteken keresztül tanúi lehettünk, és amely arról szólt, hogy milyen nehéz gazdasági helyzetet örökölt az új kormány, a távozók minden létező kasszát kiürítettek. Ezzel szemben most, mint égből hulló mannát, a pénzügyminiszter úrnak sikerü lt mégis több mint 300 milliárd forintot elővarázsolni a ládafiából, amely fedezi a száznapos program teljesítéséhez szükséges forrást. El kell azonban mondani, hogy ez az összeg csak háromhavi kihatást jelent, ha egész évre vetítjük, akkor minimálisan enn ek a négyszeresével kell számolni, azaz közel 900 milliárd forintba kerül majd éves szinten csak ennek a programnak a továbbvitele. Véleményünk szerint a programban prognosztizált magasabb bérkiáramlás vélhetően magasabb többletfogyasztást fog eredményezni , amelyet még a fogyasztáshoz kapcsolt termékek jövedéki adójának emelésével is megfejelnek. Mindez egyenes arányban fogja az inflációt megemelni, az infláció emelkedése pedig mindezzel arányosan fogja elértékteleníteni a kormány által nyújtott összes kedv ezményes juttatást. Ez a költségvetési törvénycsomag véleményünk szerint több, időnként a valósággal egymásnak feszülő, kampányízű látszatintézkedési csomagot tartalmaz. A Medgyessykormány a száznapos program teljesítéséhez 70 milliárd forintot tesz félre a költségvetési tartalékban magának, ezzel szemben összességében csak 11 milliárdot költ a családokra. A szocialista kormány szerint az elmúlt években növekedett a gyermekszegénység, a családok többsége számára komoly szegénységi kockázatot jelent a gyerm ekvállalás. Ebben - véleményük szerint - szerepet játszott a családi pótlék befagyasztása, ezért a törvényjavaslat szerint ez a tétel szeptember 1jétől 20 százalékkal emelkedik. Hát feltettük a költői kérdést, hogy ez az egygyermekes családok esetén nem t öbb, mint 760 forintos emelés, vagy pedig a polgári kormány által javasolt 4200 forint összegű kiegészítő családi pótlék megduplázása jelente nagyobb segítséget a rászoruló családok számára. A nyugdíjasoknak juttatandó egyszeri 19 ezer forint a nyugdíjalapba való beépítés nélkül csak egynyári ajándékként aposztrofálható. De hasonló problémát vet fel az új közalkalmazotti bértábla bevezetése is, ahol a magasabb képzettségűek fizetési osztályaiban általában nagyobb az ill etményemelés, mint az alacsonyabb képzettségűek körében. Fontos tudni azonban, hogy az átlagosan 50 százalékos emelés csak az alapbérre vonatkozik, a különböző pótlékok változatlanul maradnak, ezért a közalkalmazottak folyószámláján nem lesz 50 százalékkal több pénz. A kormány béremelési szándéka mindenképpen értékelendő, de le kell szögezni, hogy a pedagógusok és egészségügyiek számára a választási kampányban beígért 50 százalékos béremelés nem teljesül. És végül: aggodalmunkat fejeztük ki amiatt, hogy a p rogram nem tartalmaz a gazdaságélénkítéssel kapcsolatban semmiféle pozitív irányú javaslatot, nem derül ki belőle, hogy mi lesz a Széchenyiterv további sorsa, nem tudni, hogy a kis- és középvállalkozások segítése, támogatása, amely a polgári kormány intéz kedései között kiemelt prioritást kapott, milyen további
