Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 18 (9. szám) - A családok hajléktalanságának megelőzéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - ÉKES JÓZSEF (MDF):
165 Mint tudjuk a Népességtudományi Kutató Intézet legutóbbi kiadványából, a szegénységhelyzet nagyban lakóhelyfüggő. Mégpedig általánosan elmondható, hogy minél kisebb településre megyünk, annál szegényebb emberek laknak ott. Engedjék me g, hogy erről is szóljak, hiszen nyilvánvalóan az általam elmondott vélemény nemcsak egy pártnak az értékrendjét tükrözi, hanem annak a közegnek az értékrendjét is, ahonnan jövök. És ez a közeg a kistelepülések világa; 78 településnek vagyok az országgyűlé si képviselője. Ez alapján a kimutatás vagy tanulmány alapján és a személyes tapasztalataim alapján is így a legszegényebb rétegeket képviselem, és bizony itt szavaztak 7080 százalékban, annál nagyobb arányban, minél kisebb településre, következésképp min él szegényebb településre mentünk, a FideszMDFkormányra, és nem a Havanna lakótelepen. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Végül megadom a szót Ékes József képviselő ú rnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. ÉKES JÓZSEF (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Az ember tényleg furcsán érzi magát, hogy a parlamentben mindkét oldalon összesen ötenöten vagyunk e témakör tárgyalásánál. É n másképp kívánom megközelíteni az egész dolgot. Egyrészt gyakorló polgármester vagyok, és kérem a türelmüket, hogy egykét dologra figyeljenek oda. Amit Mátrai Márta a maga részéről elmondott, és amiből a vita kikerekedett, talán mindenkinek egyszer a par lamenten belül meg kellene fogadnia: ha egy eredményt egy kormány elért, azt hogyan tudom továbbfejleszteni? Nem azt, hogy hogyan lehet visszamutogatni! Helytelen! Szeretném az én városomat önöknek kissé bemutatni. 33 ezer lakosa van. 13 600 lakás, 7200 pa nellakás van. Kétezer településről származnak oda az emberek. A rendszerváltás előtt az ország vérkeringésének a 11 százalékát, tehát a gazdasági eredmények 11 százalékát adta. A rendszerváltozás után '97ig 10 ezer ember veszítette el a munkahelyét. 56 in tézménye van, ebben egy 500 ágyas kórház, négy középiskola. Tehát az a típusú város, amelyik a túlélésre törekszik mindenképpen. Ehhez szeretném még külön elmondani, hogy '97ig 10 ezer ember veszítette el a munkahelyét. Ma, jelenleg 5,9 százalékos a munka nélküliség Ajkán. (22.30) Mi kellett ehhez? Még külön kiemelném, hogy Magyarországon az egy főre jutó zöldfelületek mennyisége Ajkán a legnagyobb. Működik hajléktalanszállás egyházi kezelésben, és a város is létrehozott ilyet. Működik átmeneti otthon, idős ek otthona, nem zártunk be iskolát; a kórházunk adósságállománya viszont elég magas, annak ellenére, hogy megyei feladatokat is ellát és a térséget is ellátja. Mindenképpen szeretném hangsú lyozni, akkor vagyunk korrektek ebben a kérdésben, ha az eddigi eredményekre támaszkodva megpróbálunk egy olyan előre mutató programot kialakítani, amely az embereken valóban segít. Ajkán szociális alapon pénzbeli támogatást mi senkinek nem nyújtunk. Szoci ális alapon a lakástartozást és a szolgáltatási díjak tartozását próbáljuk meg kiegyenlíteni, és így próbálunk esélyt adni az ott élő állampolgároknak, hogy a túlélést valamilyen szinten el tudják érni. Mi szükséges ehhez? 2000ben elnyertük a közmunkaprog ramot 35 településsel - az én választókörzetemben 37 település van , tehát 35 településsel végigcsináltuk a közmunkaprogramot, ami hat hónapon keresztül tartott, és további egyéves kötelezettség volt arra, hogy legalább tizenöt főt visszavezetünk a munka világába. Ugyanezt a közmunkaprogramot ebben az évben is elnyertük, 32 településsel közösen. Ezeket kellene mindenképpen erősíteni.
