Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 18 (9. szám) - A családok hajléktalanságának megelőzéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - BABÁK MIHÁLY (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
154 Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Babák Mihály képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsopor tjából. Öné a szó, képviselő úr. BABÁK MIHÁLY (Fidesz) : Mélyen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselők! Béki Gabriella képviselő asszony elmondott szavaihoz szeretnék csatlakozni. Azért azt fogadjuk el, hogy az emberek alkalmasint nagyon nehéz élethely zetbe kerülnek! Azt is el kell fogadnunk, hogy ez lehet önhibájukból és önhibájukon kívül. Általános, hogy az emberek nem deviálnak, hanem önhibájukon kívül kerülnek szoros helyzetbe: betegség, baleset, haláleset, munkahely, kevés kereset, elnehezült életv itel. Itt kell megnyilvánulni a társadalom gondoskodásának. De vannak önhibájukból nehéz helyzetbe kerültek, és ez egészen más kategória, s mind a kettőnél másmás eszközökkel kell segítséget nyújtani. Én úgy gondolom, hogy a magyar társadalomban nem által ában szegénységről kell beszélni, hanem arról kell beszélni, hogy ott, az önkormányzatoknál ezeknek a két különböző módon nehéz helyzetbe került embereknek hogyan és milyen módszerekkel lehet segíteni. De bocsássanak meg! Amikor itt bérről és minimálbérről , munkahelyteremtésről és lakásról beszélünk, akkor igazából nem sok támogatást kapunk a véleményünk mellé! Úgy gondolom, hogy nagyon fontos mindebben a nehéz helyzetben is a prevenció. Önök arról beszélnek, hogy egy tényt, egy hajléktalanügyet kell kezeln i, ami nagyon fontos, és ebben egyetértünk. De meg kell előzni a hajléktalanná válást, és ehhez kell sok minden olyan gondoskodás, amit helyben, családsegítővel és helyi szociális támogatásokkal az önkormányzatok megtesznek. Tisztelettel szeretném azt java solni, hogy igen, a hajléktalanok adott problémájával foglalkozni kell, azt kezelni kell, de lényegesebb az, hogy ne jussanak oda emberek, ne jussanak olyan körülmények közé, hogy hajléktalanok legyenek. (21.40) Ehhez viszont rengeteg apró, személyre szabott intézkedésre és támogatásra van szükség. Ezt helyben - ezt tudom és ebben szeretném megnyugtatni - a családsegítő központunknál, amit létrehoztunk, például még a családi háztartásvezetési ismereteket is próbá lják tanítani, hogy gazdálkodni tudjanak. Köszönöm szépen, hogy szólhattam. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Kétperces időkeretben megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Őszintén szólva, nem értem a köztünk lévő vita lényegét, mert amikor különkülön egyegy elem szóba jön, akkor értjük egymást, mégis vehemensen elutasítják ezt az előterjesztés t, amelyik pedig címében is viseli, hogy a megelőzés gondolata érdekében született, a megelőzés érdekében, amit éppen az előbb Babák Mihály igényelt, igenelt. Ha képviselőtársaim érzékelik, hogy van egy ilyen probléma a társadalomban, amely olyan méreteket ölt, hogy szükséges vele parlamenti szinten foglalkozni, akkor miért tiltakoznak kézzel, lábbal az ellen, hogy megszülessen egy ilyen valóban tisztán jó szándékú előterjesztés, országgyűlési határozat, amely egészen pontosan, precízen, lépésenként feladat ot ad a kormánynak? Egyszerűen az a következtetés, ahogy támadják a javaslatot, logikátlan. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Kétperces időkeretben megadom a szót Babák Mihály képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.
