Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 18 (9. szám) - Képviselői vagyonnyilatkozatok benyújtásáról - Frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ):
14 Tisztelt Miniszterelnök Úr! Arra kérem, válaszoljon egyértelműen arra: igaze, ami megjelent ebben a dokumentumban? (Közbeszólás az MSZP soraiból: Nem!) Meddig volt - ha volt - a titkosrendőrség vagy politikai rendőrség szigorúan titkos tisztje? (Közbeszólás az MSZP soraiból: És te? Te mit csináltál?) Készítette írásos jelentéseket, és ha igen, akkor ezeknek mi volt a tárgya? Kik voltak az érintett személyek? Mi volt a későbbi sorsa? (Közbeszólás ok a kormánypártok soraiban.) Arra kérem, miniszterelnök úr, válaszoljon arra, hogy erről a tényről, amit itt most előttünk nyilvánosságra hozott, miért nem beszélt miniszteri meghallgatásakor a parlament illetékes bizottsága előtt. Arra kérem, minisztere lnök úr, válaszoljon arra, hogy erről a tényről miért nem ejtett szót Mádl Ferenc köztársasági elnöknél, amikor az ön miniszterelnöki jelölését az elnök úr megfontolta, és így döntött. Arra kérem önt, válaszoljon valamennyiünk előtt, hogy ha ez igaz, hogya n fogja ön a Magyar Köztársaság kormányát és a Magyar Köztársaságot képviselni 10 millió állampolgár és 15 millió magyar ember előtt. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Becsületesen!) Hogyan fogja ön képviselni a Magyar Köztársaságot a nemzetközi fórumok előtt ? (Közbeszólás az MSZP soraiból: Jobban, mint te!) Tisztelt Képviselőtársak! Lehet kiabálni, lehet hangoskodni, lehet sok mindent elmondani. A lelkiismeret némán szól, de minden beszédnél, minden bekiabálásnál hangosabban figyelmeztet az erkölcsi köteless égünkre. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) Önök itt ma reggel sápadtan és dermedt arccal ültek. (Derültség és közbeszólások a kormánypártok soraiban. - Az elnök csenget.) Medgyessy Úr! Szeretnék a szemébe nézni és várni a választ. Köszönöm a figyel met. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból. - Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak megadom a szót Kuncze Gábor frakcióvezető úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Öné a sz ó, frakcióvezető úr. (10.00) KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az imént hallottuk Pokorni frakcióvezető úrtól, a lelkiismeret némán szól, ezért nem hallottunk semmit ennek az egész történetnek az elmúlt 12 évéről. Engedj ék meg, hogy én először ezzel foglalkozzam! Az úgynevezett ügynöktörvényt, ami egyébként erre az ügyre nem vonatkozott, a Szabad Demokraták Szövetsége nyújtotta be 1990ben. 1990 és 1994 között a parlament nem talált időt arra, hogy ezzel a kérdéssel fogla lkozzon; ma már tudjuk, ennek az volt az oka, hogy az akkori kormánypártok frakciójában számos érintettje volt az ügynek, és ezt politikailag nem lehetett akkor felvállalni. (Közbeszólás az MDF padsoraiból: Meg az ellenzéknek!) A törvény megszületett végül 1994ben, a választásokat megelőzően, úgy, hogy már csak a következő parlamentre vonatkozzon. A Szabad Demokraták Szövetsége az eredeti javaslatában azt javasolta, hogy a teljes IIIas főcsoportfőnökségre vonatkozzon a törvény, lássunk tisztán a tekintetb en, hogy mi történt Magyarországon 1990et megelőzően, és természetesen azért is, hogy az érintettek, ha tudják, tisztázzák magukat a különböző ügyekben. Ez ellen számos érvet soroltak fel annak idején az akkor éppen kormányon lévők. 1994ben az Alkotmányb íróság a törvényt alkotmányellenesnek találta, ezért a '9498 között kormányzó koalíciónak a parlament elé kellett a törvényt újra hozni. Akkor koalíción belül is viták voltak az ügyben, hiszen a Szabad Demokraták Szövetsége ismét azt javasolta, hogy a tel jes IIIas főcsoportfőnökségre terjesszük ki a vizsgálatokat, ezt akkor elutasították, de hadd tegyem hozzá, hogy nemcsak a koalíciós partner, hanem az akkori ellenzék is. A megfontolás az ügyben mindig az volt, hogy a III/IIIas ügyosztály befelé dolgozot t, és ott voltak azok a besúgók, akik jelentéseket írtak az érdeklődési körükbe tartozó személyekről, míg az összes többi, a kémelhárítás, a különböző elhárítási tevékenységet végző szervezetek valójában az ország érdekében dolgoztak, államtitkokat
