Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 18 (9. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter):
126 közoktatással kapcsolatos döntések meghozatalát. De ha a miniszter úr úgy gondolja, hogy szüksége van egy olyan szakmai szervezetre, ami mögé elbújhat, amely a döntéseit átvállalja, ám tegye, szíve joga. A kerettantervtől való eltérés is többször szóba került, és a tanulók képességei vizsgálatának a méréseivel kapcsolatban az is elhangzott, hogy Magyarország hányadik helyen áll. Kérdezem én, ha még nagyobb szabadságot adunk az intézményeknek, a kkor mitől fog a helyzet javulni. Az átjárhatóságot a tananyag szabad átcsoportosítása és a műveltségi területek kialakítása nagymértékben gátolni fogja. Önök Budapesten nyerték meg a választásokat, nincsenek tisztában azzal, hogy vidéken milyen körülménye k között működnek az iskolák, az intézmények, illetve milyen a szakos ellátottság. Ez a nagy szabadosság nyilván nem az oktatás hatékonyságára serkenti az intézményeket. A tanév rendjével kapcsolatban elmondanám, az a zárt intervallum, amit a törvény megje löl, nem tudja magába foglalni a 185 tanítási napot. Korábban is volt lehetőség arra, a közoktatási törvény lehetővé tette, hogy kivételes alkalmakkor szombaton is lehessen tanítani - árvízre és egyébre gondolok. Most viszont a törvény egyértelműen arra ké szteti az intézményeket, ha a 185 tanítási napot nem tudják teljesíteni, akkor a szabad szombatot is használják fel. Ez kiolvasható a törvényből. Gondoltake arra, hogy a közlekedést a szombati napokon hogyan lehet megoldani, gyakorlati képzési helyeket ho gyan lehet biztosítani, és ez hogyan illeszthető a munka törvénykönyvéhez, amit hamarosan tárgyalni fogunk? Ez nem vonatkozik a közalkalmazottakra, illetve a diákokra? Igaz, önök azt hangoztatták, egy nap szükséges arra, hogy a család együtt legyen. Kérdez em én, milyen család az, ahol csak egy napot töltenek együtt. Szerintem a családot nem az határozza meg, nem az teszi családdá, hogy a hét egy napját együtt töltik, hanem az, hogy mindennap a napnak egy bizonyos szakaszában a család együtt tud lenni. Az ór aszámokkal kapcsolatban elhangzott, hogy a nevelés fontosságát nem tartják fontosnak, hiszen két órát kivettek. Ezt nem kívánom tovább ragozni. Az idegen nyelv tanításával kapcsolatban szeretném elmondani, hogy az 1993. évi közoktatási törvény többször mód osításra került, és 2002ig adott haladékot arra, hogy C típusú nyelvvizsgával, pedagógiai végzettséggel is lehessen idegen nyelvet tanítani. Minden intézménynek, amely ezt komolyan vette, kellő ideje volt arra, hogy felkészüljön, hogy szakosokat tudjon az iskolájába bevonni. Azt gondolom, ez a javaslat a szakmaiságot semmibe veszi, de ha már így van, és önök ezt át fogják vinni, mert a többség meg fogja szavazni, akkor azt javaslom, fontolják meg, hogy a pedagógusok továbbképzési keretére szánt összeget - amely az iskoláknál jelen van - ettől függetlenül egészítsék ki azzal az összeggel, még ha csak C típusú nyelvvizsgával rendelkeznek is az oktatók, amelyből az idegen nyelvet tanítókét kiegészítenék, és ez ne az iskola továbbképzési keretét terhelje. Ez bi ztatás lenne, és esetleg kétéves határon belül megkezdenék idegen nyelvi tanulmányaikat a pedagógusok. (19.40) Végezetül annyit szeretnék mondani, hogy elég nagy káoszt sejtet magában ez a törvényjavaslat, látható, hogy nagyon rövid időn belül lapátolták ö ssze, és az az út, amelyet az előző négy évben a polgári kormány kitaposott és láthatóvá tett, most kevésbé járható, hiszen több buckát helyeztek el rajta. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm, képviselő úr . Ismét kérdezem, kíváne még valaki felszólalni. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, megkérdezem Hiller István államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Hiller István: Köszönöm, nem.) Nem kíván.
