Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 18 (9. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - PICHLER IMRE (MDF): - ELNÖK (Harrach Péter): - MOLNÁR JÓZSEF (MSZP):
122 ezt szeretném hangsúlyozni. Mert ha a kerettantervtől eltérhet az intézmény, és felzárkózásra, fejlesztésre kell fordítani a csökkentett óraszámból adódó részt, ön ezt előre nem tudja kiszám ítani, hogy melyik intézménynél mennyi túlórakeretet fognak a pedagógusok felhasználni. Ezt higgye el nekem, ebben a bérnövekményben nincs benn a túlóra kiváltásának az összege, amit szeptember 1jétől december 31éig az önkormányzatoknak mint a túlóra fed ezetét oda kellene adni és biztosítani, mert ettől lenne tisztességes tényleg a dolog. Köszönöm. (Taps az MDF padsoraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Pichler Imre képviselő úr következik. PICHLER IMRE (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Nem aka rok visszaélni senki türelmével, de Szabados Tamás képviselőtársamnak szeretném mondani - személyes példát mondok , hogy az én esetemben ez 33 százalékot jelent. Utána fogok majd nézni. Köszönöm szépen. (Szabados Tamás: Nézz utána!) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Folytatjuk az írásban előre jelentkezők felszólalását. Molnár József képviselő úr következik. MOLNÁR JÓZSEF (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az iskolákban a tanítás befejeződött, elérkezett a várva várt vakáció. Igaz, soka n még vizsgák előtt vagy a nyári gyakorlat előtt állnak, mégis a többség számára elkezdődött az igazi gondtalan, iskolamentes nyár. Nekünk azonban már most gondolni kell az őszi újrakezdésre. Értékelni kell nemcsak tantestületi szinten az elmúlt év tapaszt alatait, a jót erősíteni, ami pedig nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, azt javítani szükséges. Kétségtelen, hogy az elmúlt tanévben is sok kiváló tehetség mutatkozott be a tanulmányi versenyeken hazai és nemzetközi téren egyaránt. Ugyanakkor a többsé g tudásszintcsökkenéséről aggasztó adatok láttak napvilágot. Harmincegy országban végzett nemzetközi felmérés szerint a 15 éves diákjaink huszonharmadikok lettek szövegértésben. Ez pedig komoly gond, hiszen aki képtelen felfogni az olvasott szöveg logikai összefüggéseit, az nemcsak a szépirodalomtól marad távol: nem fogja megérteni a többi tantárgy tananyagát sem, és nem lesz képes elsajátítani egy adott szakma elméleti tudnivalóit sem. Ennek ismeretében már érthető, bár el nem fogadható az a másik adat, ho gy a szakiskolák 9. évfolyamán a tanulók 40 százaléka nem végzi el az adott tanévet. Ehhez lehet még azt a tapasztalatot is párosítani, hogy az iskolákban a tanulók magatartása, a tanuláshoz való hozzáállása romló tendenciát mutat. Végül szintén kutatási a datok bizonyítják, hogy óriási szakadék alakult ki az elit iskolák és a leszakadó vidéki iskolák között. A pedagógusok pedig úgy érzik, fokozatosan magukra maradnak, a szükségestől kevesebb támogatást kapnak a szülői háztól és a társadalomtól egyaránt. Min dezek tetejében az elmúlt tanév nyugalmát indokolatlanul megzavarta a tavaszi választási kampány, a politika sok helyen közvetlenül betört az iskolák, sőt az óvodák életébe, megzavarta az oktatásnevelés folyamatát és a családok nyugalmát is. Az iskolák na gy várakozással tekintenek az új Országgyűlés, az új kormány felé. Remény és aggódás keveredik a várakozásban. Azt várják tőlünk, hogy teremtsük meg a nyugodt, békés oktatónevelő munka feltételeit. Ehhez hozzátartozik a stabilitás és a kiszámíthatóság. Ne m lehet négyévenként új reformot indítani, elölről kezdeni mindent. Ugyanakkor a gondok megoldása néhány területen halaszthatatlan intézkedéseket követel. A gondok enyhítése azonnali cselekvést kíván, teljes megoldása azonban csak hosszú távon, az egész re ndszer működésének alapos elemzése után, a szakma széles körű bevonásával, lehetőleg a politikai felek konszenzuális megállapodása útján érhető el.
