Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 18 (9. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KARSAI PÉTER, az MDF képviselőcsoportja részéről:
115 gyereklétszám fogy az iskolákban, az iskolák a diákok megtartása, illetve becsábítása érdekében olyan specializációkat, sokszor különlegességeket kínálnak a szülőknek és a diákoknak, ami azután a dott esetben lehetetlenné teszi a más intézményekbe való átlépést. Így tehát ez a törvényjavaslat a deklarált biztonság és kiszámíthatóság helyett tovább erősíti az iskolák szegregációját, következésképpen kizárólag az elit érdekek kiszolgálására törekszik . Az elmondottak alátámasztására szeretném önöket megismertetni a 2001. november 9ei "Országos kompetenciamérés" elnevezésű vizsgálat leglényegesebb eredményeivel. E mérés keretében az olvasás, szövegértési képesség és a matematikai műveltség egy meghatár ozott szeletének felmérésére került sor. A felmérés értékelése során külön értékelték a budapesti, a megyeszékhelyi, a városi iskolák és a községi iskolák eredményeit. Matematikából az alábbi pontértékek adódtak: a budapesti átlageredmény 525 pont, a megye székhelyek átlageredménye 514 pont, a városi iskolák átlageredménye 497 pont, és a községi iskolák átlageredménye 449 pont. Ha jól számolom, a két széle között a különbség 76 pont. Nagyjából azonos pontszámok adódtak az olvasás, szövegértési képesség felmé rése esetében is. Azaz világosnak kellene mindenki számára lennie, főleg az oktatásirányítók számára, hogy ma az elsődleges teendő éppen nem az elit iskolák további szárnyalásának ösztönzésében, hanem a kisvárosi, községi, kistelepülési iskolák felzárkózta tásának segítésében rejlik. A Magyar Demokrata Fórum ezért utasítja el a tervezett módosítást, és megrökönyödve látjuk, hogy a szociáldemokrata értékekre hivatkozó szocialisták teljesen átengedték a terepet a liberális oktatásirányítás számára. Csak remény kedni tudunk abban, hogy az iskolák döntő többsége, amelyek a korábbi évek felmérése alapján erőteljesen támogatták a kerettantervek és az erre épülő helyi tantervek bevezetését, nem él a szabad választás felkínált lehetőségével, és továbbra is fontos érté knek tekinti az elmúlt években rengeteg munkával kialakított helyi tantervi rendszerét. A szorgalmi idő időtartamának újraszabályozásával találkozhattunk a módosítási javaslat 5. §ában. Ebben a javaslatban vannak számunkra szimpatikus elemek, és van olyan is, amellyel nem tudunk egyetérteni. Így üdvözöljük, hogy az iskolakezdés szeptember első munkanapjára essen. Magam is egyetértek Szabados képviselőtársammal, aki az iskolakezdést ünnepnapnak nyilvánította és érezte. Ez számomra is így van, aki már több é vtizede - sajnos vagy szerencsémre - az iskolát kezdi. Ez egyrészt megfelel a magyar hagyományoknak is, másrészt tervezhetőbbé teszi mind a szülők, mind a pedagógusok számára is a nyári szabadságok eltöltését. Ugyanakkor a júniusi tanévzárás lehetséges idő pontjai tanévenként akár öt tanítási nap eltérést is eredményezhetnek, ezért az a nagy kérdés, hogy ezt a lehetséges mínusz öt napot milyen módon lehet behozni. A hatnapos tanítási hetek beiktatásával? Vagy a napi óraszám esetenkénti növelésével? Netán az évközi szünetek megkurtításával? Egy biztos: a 185 tanítási nap épp azért annyi, mert úgy véljük, a jelenlegi tantervek lelkiismeretes elvégzéséhez ennyi tanítási nap mindenképpen szükséges. Ezért feltétlenül megfontolandó, hogy a júniusi utolsó tanítási n apot - hasonlóan a szeptember 1jéhez - mindig a konkrét naptári év ismeretében a miniszter döntse el. Ennek érdekében a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja támogatásával módosító indítványt terjesztettünk elő. Végezetül a pedagógusok kötelező óraszá mának csökkentéséhez szeretnék hozzászólni. Vitathatatlan: ki ne örülne annak, ha a bére meghagyása mellett csökkentik a kötelező óraszámát? Csakhogy az a kétórás csökkentés most sem a konkrét tanórai csökkentésre vonatkozik, hanem az az időkeret fogy, ame lyet eddig a pedagógusok a nevelésre fordíthattak és fordítottak is. Bár a pedagógusok ezt a munkát nyilván ezután is elvégzik, az előterjesztők most mintha mégis abban bíznának, hogy ez az intézkedés kedvezően befolyásolja majd a kollégák hangulatát - egé szen pontosan az október 3i hangulatát , amikor a kollégák először szembesülnek a választási kampányban beígért 50 százalékos illetménynövekedés számaival, és sokan fogják azt tapasztalni, hogy éppen ők nem érték el az 50 százalékos átlagot. De ez a kérd és a holnapi ülésünk tárgya, amiről majd holnap fogok szólni.
