Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 18 (9. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - SZABADOS TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
106 iskolák. Hitvitává silányulva vitáztunk arról, hogy kerettanterv vagy nemzeti alaptanterv, milyen tartalmi szabályozás lenne jó, milyen iskolaszerkezet lenne jó. A másik szomorú dolog az, hogy a tanulói teljesítmények tovább csökkentek. Pedig minden jel arra mutat vagy a józan ész arra engedne következtetni, hogy csökkenő tanulólétszám mellett a tanulói teljesítményeket igenis lehetne fokozni. Ennek ellenére a nemzetközi felmérés ek azt mutatják, hogy bizonyos alapkészségekben a magyar oktatási rendszer ma már nemzetközi összehasonlításban a mezőny végén kullog, bizonyos alapkészségek: szövegmegértés, szöveggyorsaság, olvasási gyorsaság s a többi területén. Minden ellenkező híreszt elés ellenére a pedagóguspálya, a pedagógushivatás rangja nem javult az elmúlt négy évben. Bár történtek lépések - és ezt el kell ismerni - a szakma anyagi elismerésére, és '97 óta rendszeresen reáljövedelemnövekedés következett be, ennek az üteme azonban minden évben elmaradt a versenyszférától, tovább tágult az olló a versenyszféra és a humánszféra között. A tanulói esélyegyenlőtlenség tovább mélyült, és ezen a kerettanterv sem segített. Ezért a programunkban a következőket hirdettük meg. Az egyik fő jel szavunk, hogy nyugalmat az iskolákba. Legyen vége azoknak az áldatlan és sehová nem vezető vitáknak, amelyek valóban hitvitává tették, hogy valaki a kerettantervre vagy a nemzeti alaptantervre esküdötte. A másik ilyen: célul tűztük ki a pedagóguspálya pre sztízsének, rangjának emelését, sőt visszaállítását. A harmadik ilyen célkitűzés az esélyegyenlőtlenségek csökkentése; s a negyedik a szakmai szervezetek tekintélyének és jogainak a helyreállítása. Nos, hölgyeim és uraim, kedves képviselőtársaim, az előttü nk lévő törvénytervezet is ezt célozza, a kormányprogram megvalósítása elkezdődött. Holnap kezdi el tárgyalni az Országgyűlés a 20012002es költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslatot. (18.00) Ebben fogunk 500 ezer közalkalmazott sorsán anyagilag j avítani, benne több tízezer pedagógustársunk és az oktatásban dolgozó több tízezer, nem pedagógus munkakörben dolgozó munkatársunk sorsán. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez az 50 százalékos alapbéremelés történelmi léptékű, a magyar közoktatásban hasonló n agyságú béremelésre még soha nem került sor. És ezt csak az első lépésnek tekintjük! Ami pedig az előttünk fekvő T/108. számú törvényjavaslatot illeti, ez valóban nem nagy terjedelmű - mint ahogy azt miniszter úr is és az előttem szólók is elmondták , de néhány olyan dolgot orvosol, illetve néhány olyan dolgon javít, amit a kormányprogramban kitűztünk. Az egyik a kerettantervek nem kötelező voltának törvénybe iktatása. Itt is szeretném elmondani azt, amit a bizottsági ülésen is elmondtam: ez a törvényjavas lat a kerettantervet nem helyezi hatályon kívül. Ez a törvényjavaslat a kerettantervet továbbra is a magyar közoktatás fontos dokumentumának tartja. Egyetlenegy megengedő passzust tettünk a törvénybe, nevezetesen, kihagyjuk az eddigi engedélyt - ami azt je lenti, hogy miniszteri engedéllyel el lehet térni a kerettantervektől , és a szöveg nem úgy fog szólni, hogy "miniszteri engedéllyel", hanem úgy, hogy "el lehet térni a kerettantervtől", ha valaki, valamelyik pedagógus közösség vagy fenntartó úgy gondolja , hogy az azonos célt másként jobban el lehet érni. De itt is szeretném leszögezni, hogy a követelményekből nem engedünk. Nem engedünk, mert a követelményeket kerettanterv nélkül vagy kerettantervvel teljesíteni kell. Szeretnék itt valamit megjegyezni. Err ől a pulpitusról mondta el az elmúlt ciklusban Pokorni Zoltán akkori miniszter úr, amikor a nemzeti alaptantervet nem tette kötelezővé, hogy a nemzeti alaptanterv nagybecsű dokumentum, amelyet továbbra is értékén fogunk kezelni. Aztán tudjuk, hogy mi lett a nemzeti alaptanterv sorsa, még azt a kötelező minimumot sem volt hajlandó a kormány felvállalni, ami a mai napig is előírás a közoktatási törvényben, nevezetesen, hogy háromévente felül kell vizsgálni. Kedves fideszes képviselőtársaim, ez bizony elmaradt . Mi azt ígérjük, hogy a kerettantervvel kapcsolatos törvény adta feladatainkat nem fogjuk elhanyagolni.
