Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. május 24 (3. szám) - A Házbizottság ajánlása a Magyar Köztársaság Kormányának programjáról szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalási időkeretének felosztásáról - "Cselekedni, most és mindenkiért! A nemzeti közép, a demokratikus koalíció kormányának programja. Magyarország 2002-2006." című országgyűlési határozati javaslat vitája - HARRACH PÉTER (Fidesz):
76 Köszönöm szépen Lamperth Mónika képviselő asszony felszólalását. Következik Harrach Péter képviselő úr, a FideszMagyar Polgári Párt részéről; őt követi Kóródi Mária képviselő asszony, a Szabad Demokraták Szövetségétől. Képviselő úr, öné a szó. HARRACH PÉTER (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt K épviselőtársaim! Tegnap nagy érdeklődéssel vettem kezembe a kormányprogramot, és nyilván sejtik, a családpolitikai elemeket kerestem benne. Hosszas keresgélés után rá is akadtam, hiszen a 110 oldalból egy egész oldal foglalkozik ezzel a kérdéssel. Azokat a z aggodalmakat próbáltam magamban eloszlatni, amelyek megfogalmazódtak a családpolitika leendő helyét és szerepét illetően, és ami a tárca megszüntetésekor erősödött fel bennem. Most, hogy egy sovány oldalt találtam ebben a programban, ez újabb baljós jeln ek tűnt számomra. De mielőtt a lényegi kérdésekről szólnék, talán engedjék meg, hogy műfaji problémát vessek fel a művel kapcsolatban. Egyetértek Lendvai képviselőtársam véleményével, aki azt mondta, hogy három rétegből áll ez az írás. Én persze a törésvon alakat máshol véltem felfedezni. Az első réteg egyfajta költői szövegrész, valóban, néha egészen emelkedett, de ezek nem többek szép általánosságoknál. A második rétegben már némi konkrétumok találhatók, bár messze van ez a Medgyessy Péterféle vállalások mennyiségétől. De ami, azt hiszem, csupán említést érdemel, de vitatkozni nem érdemes vele, az a kampányszöveg. Nem sikerült befejezni a kampányt a mű alkotóinak, nem elegáns ez a szövegegyüttes, rendkívül agresszív, mint ahogy a kampány volt... (Moraj az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) Mosolyogjanak, barátaim, nem csak agresszív; az agresszivitás elviselhető időnként - az ízléstelenség már nehezebben. (Taps a Fidesz és az MDF padsoraiban.) Tehát ez után az általános megjegyzés után, azt hiszem, a családpol itikának néhány fontos feltételét kell megemlítenünk. (15.20) Talán az okokról egykét gondolatot. Sajnáltam, hogy nem találkoztam a szövegben azzal, ami a családpolitikát megindokolja, a demográfiai helyzettel, és annak a nemzeti sorskérdésként való felfo gásával. Hiszen - az adatok ismerősek számunkra - Magyarországon körülbelül 95 ezer gyermek születik évente, és meghal 130140 ezer ember. Tehát durván 40 ezerrel vagyunk kevesebben évente - ez egy kisváros lakossága. Én elhiszem a demográfusoknak, hogy ha ez így folytatódik, a trendet nem tudjuk megváltoztatni, akkor 2050ben nyolcmillióan leszünk, nem szeretném, ha a legpesszimistább jóslatok válnának be, és 6,5 millióan lennénk. Ez olyan kérdés, ami mellett nem lehet elmenni, és én nagyon remélem, hogy e nnek a kérdésnek a kifelejtése nem azt a választ sugallja, hogy "na és". Van egy másik megoldás, amit sokan felvetnek: meg lehet ezt a kérdést oldani bevándorlással. Engedjék meg, hogy én az egyetlen számomra elfogadható megoldás mellett törjek lándzsát, é s ez a gyermekvállalási kedv növelése, a nevelés feltételeinek a javítása. Ez a családpolitika egyik legfontosabb célja. És ha még egy okot kell említenem a családpolitika kiemelt volta mellett, akkor a gyermeknevelés biztonságának a megteremtését említené m. De amikor az okokat elemezzük, nem feledkezhetünk el a családpolitika eszmei hátteréről sem. Amikor emberről beszélünk, akkor kétféleképpen tehetjük meg: vagy mint individuumról szólunk, vagy pedig mint közösségi lényről, akinek kapcsolatai is vannak. T ermészetesen az ember individuum is, de része a közösségnek is. Mi az emberről elsősorban úgy gondolkodunk, mint a család tagjáról, úgy gondolkodunk, mint ha hívő ember az egyház tagjáról, és mindenképpen a nemzet tagjáról. Talán többen olvasták, nagyon sz ép címe van a Thomas Mertonféle könyvnek: Senki sem sziget. De nemcsak eszmei háttere van a családpolitikának, hanem társadalompolitikai célok is vezérlik. Ebből hármat említenék.
