Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. május 21 (2. szám) - A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP), a napirendi pont előadója:
6 A második elv az átlátható és felelősen gazdálkodó kormányzásé. Az új kormány átlátható kormányzásra törekszik, takarékos gazdálkodásra, hiszen tudja: nem a saját pénzét költi. Ezért az új feladatok miatt szükséges új tárcák létrehozása ellenére a javaslat nem növeli a minisztériumok számát, a miniszterek számát pedig a tárca nélküli miniszte ri posztok megszüntetésével csökkenti. Az átlátható, áttekinthető struktúra érdekében a javaslat igyekszik egy helyre telepíteni azt, ami felfogásunk szerint összetartozik, ezért egyesítenénk az eddig külön helyen szereplő lakáspolitikát és építésügyet a B elügyminisztérium égisze alatt, és ezért vonnánk a gazdaság fontos részét és feltételét is képező közlekedésügy irányítását a Gazdasági Minisztérium hatáskörébe. Végül ezért javasoljuk a Pénzügyminisztériumba telepíteni a kincstári vagyon és a privatizáció felügyeletét is. A harmadik elvünk: az új kormány filozófiája szerint nem uralkodó, hanem szolgáló kormány kíván lenni, amely munkáját az emberek változó problémái szolgálatába állítja, segít alkalmazkodni nekik az élet hozta új feladatokhoz a új problémá kra figyelemmel lévő új minisztériumok formájában is. E külön figyelem célja az, hogy a nemzet emelkedésének, a jövő Magyarországának, a jövő Európájának mindenki részese lehessen, hiszen a jövő - szerencsére - nem torpan meg a kormányok távozásakor vagy é rkezésekor. A jövő nem felhúzós kisautó, amelyhez csak egyetlen pártnak van kulcsa. A jövő, ahogy a nemzet, nem politikai magántulajdon, ezért valamennyi kormány dolga, hogy segítse az új lehetőségek kihasználását. Ezt kívánja szolgálni az informatikai kor mánybiztosság létrehozásával megkezdett út folytatását jelentő új informatikai és hírközlési minisztérium, és ezt szolgálja az új foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztérium is, amely egyebek között az új, korszerű, rugalmas, az eltérő adottságokhoz alkalmazkodni képes foglalkoztatási struktúra alakításán és az egész életen át való tanulás, az új követelményeknek megfelelő felnőttképzés segítésén is munkálkodik. Az új munkaügyi tárca feladatokat vállalna át részben a Gazdasági, részben a korábbi Szoci ális és Családügyi Minisztériumtól, így az utóbbi tárca feladatköre mennyiségileg szűkült. Ez módot ad rá, hogy a minőségileg változatlanul kulcsfontosságú feladatok, a családügy és a szociálpolitika az egészségüggyel közös tárca keretén belül kerüljenek e llátásra. Mindez nem jelenti, nem is jelentheti, hogy kevesebb figyelem irányulna a családok és a gyereknevelés támogatására. Nem kevesebb, hanem több figyelmet, nem kevesebb, hanem több támogatást szeretnénk szentelni a családok, a gyermekek ügyének, és e bben - biztos vagyok benne - a parlament valamennyi pártja egyetért. És szükség is van a jó kezdeményezések folytatására a családtámogatásban, de az eddig megoldatlan bajok, elsősorban a fájdalmas gyermekszegénység orvoslására is, hiszen a Tárki legújabb a datai szerint csak az elmúlt évben 25 százalékkal nőtt a szegénység a kisbabák, a két éven aluliak között. Ezek a kisbabák, de a nagyobb gyerekek sem, még nem emelhetnek szót érdekeikért, és a szegény gyerekek szülei maguk is kiszolgáltatottak, nem jó érde kérvényesítők. Ezért a gyermekjogok és gyermekérdekek megkülönböztetett képviselete érdekében javasoljuk az eddigi Ifjúsági és Sportminisztérium feladatkörét és nevét gyermek, ifjúsági és sportminisztériummá bővíteni. Végül az új demokratikus koalíció ter mészetesen egységes kormányzást folytat, ahol minden tárca és minden miniszter a közösen vállalt kormányprogramot valósítja meg, amelyért a miniszterelnök vállal a parlament előtt felelősséget. (13.30) Ezért nincs szükség arra, hogy külön tükö rreferatúrák működjenek a Miniszterelnöki Hivatalban, de arra sem, hogy egyes átfogó, a tárcákon túlmutató feladatok - az adott minisztérium vagy a miniszter presztízsét növelendő - egyegy szaktárca reszortjaként jelenjenek meg. Ezért a magunk részéről jo bbnak láttuk, ha az egy szakterületen túlemelkedő, kormányközi koordinációt igénylő feladatok közvetlenül a Miniszterelnöki Hivatalban jelennek meg. Hogy a határon túli magyarok dolga nem egyszerűen külügy, hogy az egyházak lelki, erkölcsi és társadalmi sz ervező szerepe messze túlnő a kulturális tárca falain, hogy az itthoni kisebbségek boldogulása, a cigány emberek emelkedése sokágú feladat, arra számos érvet szolgáltat nemcsak a ráció, de a nemzeti lelkiismeret is. A gazdasági és az életfeltételek fejlődé se pedig kívánatossá teszi,
