Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 12 (8. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
471 So kkal szívesebben tapasztaltam volna a törvényjavaslat előterjesztésével kapcsolatos bámulatos gyorsaságot a tavaly július 1jétől lépcsőzetesen megemelt köztisztviselői illetményszorzók mielőbbi bevezetése érdekében, amely a teljes mértékre történő beállás t csupán 2003. július 1jére rendeli, ám a "kétszer ad, ki gyorsan ad" jegyében a köztisztviselői illetmények teljes körű emelésének előrehozása nemcsak lényeges anyagi előnyöket jelentene a köztisztviselők százezreinek, hanem egyúttal pozitív üzenetet is közvetítene feléjük, nevezetesen azt, hogy továbbra is fontosak a társadalom számára. (Nagy Nóra elfoglalja jegyzői székét.) Ez a javaslat azonban ettől homlokegyenest eltérő szemléletet sugall, azt sugallja, tisztelt Országgyűlés, hogy a kormányzat nem ti szteli a köztisztviselői életpálya kiszámíthatóságát. Jelen javaslatot tehát, mint a közszolgálati életpályarendszert nem szolgálót, nem áll módunkban támogatni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hoz zászólásra jelentkezett Wiener György úr, az MSZP képviselője. Megadom a szót. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Politikai Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Egy nagyon jelentős intézmény vitájáról van most szó , egy olyan intézményről, amelyet tavaly vezetett be az akkori Orbánkormány, és amelynek bevezetése körül valóban éles politikai vita bontakozott ki. Ennek a vitának azonban nem az volt a lényege, hogy a szocialisták elzárkóztak volna valamiféle új, a köz igazgatás intézményrendszerének fejlesztését elősegítő megoldástól, hanem nem látták garantáltnak azt, hogy a főtisztviselői kar valóban a közigazgatás szakmaiságának az erősítését szolgálja. Természetesen akkor is tisztában voltunk azzal, hogy ez az intéz mény ismert számos OECDországban, és erre a felszólalásainkban utaltunk is. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A saját felszólalásomból csak arra hivatkoznék - ez 2001. március 7én hangzott el, idézném , hogy "Kritik ánk természetesen nem azon alapul, hogy mi, szocialisták nem látnánk egyértelműen azt, hogy a politika és a közigazgatás között NyugatEurópában is létezik egy átmeneti szféra, a politikai hivatalnokok köre; kritikánk lényegét az alkotja, hogy ilyen módon kelle intézményesíteni a politikai hivatalnoki kört, vagy netán elegendő az a megoldás, amelyet az 1997. évi CI. törvénnyel a HornKunczekormány vezetett be." A későbbiekben, akkori felszólalásomban és egyébként a miniszter asszony is az akkori felszólal ásaiban mindketten felhívtuk a figyelmet arra - és más szocialista képviselők is ezt tették , hogy tulajdonképpen ez a megoldás nem elfogadhatatlan számunkra, sőt bizonyos értelemben még üdvözlendő is abban az esetben, ha megfelelő garanciák szerepelnek a törvényben arra vonatkozóan, hogy a kinevezettek egyértelműen szakmai kritériumok alapján nyerték el a megbízatásukat. (13.30) Ezzel az intézménnyel összefüggésben mintegy modellszerűen be lehetne mutatni, hogy miben különbö zik a Medgyessykormány felfogása a megelőző, úgynevezett polgári kormányétól, s mit kell érteni azon, hogy az új kormány átveszi elődjének azon intézkedéseit, amelyeket pozitívnak tart, ugyanakkor szükségszerűnek tart változtatásokat saját programja alapj án, és mindvégig - szemben azzal, amit egyes fideszes politikusok megfogalmaztak - a saját útját kívánja járni. Elfogadja, helyesli a mostani kormány magát az intézményt; nem helyesli azt, hogy a kinevezésekre feltételek nélkül kerü lhetett sor, sőt a törvény azt is lehetővé tette, hogy valaki úgy lépjen be a közszolgálatba, hogy azonnal főtisztviselővé váljon.
