Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 12 (8. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN, a rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
463 működése azon múlik, hogy a kormány milyen feltételek mellett és kiket nevez ki főtisztviselőknek, illetve főtiszteknek. Teljesen egyértelmű, hogy a mostani szabályozás a felsőfokú végzettség előírása mellett azért követeli meg a szakvizsgát, a szakmai gyakorlatot és a minimum középfokú nyelvvizsgát, mert ilyen feltételek mellett valódi megmérettetést jelent majd a bejutás a karba, és a rendkívül magas szakma i követelmények teljesítése valódi tekintélyt ad a főtisztviselőknek, főtiszteknek. Indokolt a rendelkezési állomány öt évről két évre csökkentése, amelyhez a bizottság többsége szerint - helyesen - munkavégzési kötelezettség párosul. Felvetődött, hogy a m ódosítás megfelele a jogbiztonság követelményeinek. A többség szerint igen, mert a törvénymódosításnak nincs visszamenőleges hatálya, így a már megszerzett jogokat nem sérti. Az pedig a köztisztviselők esélyegyenlőségét növeli, hogy ezentúl az elsőfokú sz ervek állománya sem csak kivételesen pályázhat ezekre a címekre. A bizottság ülésén kérdésként merült fel, hogy kelle szakvizsgát tenni a főtisztviselőknek. A minisztérium képviselője nyilvánvalóvá tette, hogy igen: három éven belül. Az Orbánkormány elzá rkózott attól, hogy részletesebben tájékoztassa a közvéleményt, kiket nevezett ki főtiszteknek, főtisztviselőknek. A bizottság többsége egyetértett az adatvédelmi ombudsmannal, aki szerint részletesebb tájékoztatás lenne indokolt. Néhány adatot így is megi smerhettünk, például a főtisztekről, akiknek 67 százaléka a központi közigazgatásból érkezett, 51 százaléka rendőr, 95 százaléka férfi és 84 százaléka 35 éven felüli. Tisztelt Ház! A jelenlegi módosítás célja pontosan az, hogy a főtisztviselői, főtiszti ka rt kivonja a politikai vitákból, a szigorú szakmai követelmények betartása pedig védeni fogja a szakma becsületét és e címek komolyságát. Mindezek alapján a bizottság többsége a javaslattal egyetértett, és azt általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönö m szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A bizottság kisebbségének véleményét Weszelovszky Zoltán képviselő úr ismerteti. DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN , a rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Elnök Ú r! Miniszter Asszony! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés rendészeti bizottsága 2002. június 6án tárgyalta a köztisztviselők jogállásáról szóló '92. évi XXIII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló '96. évi XLIII. törvény módosításáról szóló T/66. számú törvényjavaslatot. A kormány képviselőjének kifejtése szerint a törvényjavaslat célja arra irányul, hogy erősítse és növelje a főtisztviselői karral és a központi tisztikarral szemben támasztott magas szi ntű szakmai követelményeket. Az előterjesztő ezen célkitűzését egyik oldalról sem vitatták. A bizottsági vitában felszólaló, többséghez tartozó képviselők - miként a többségi vélemény ismertetéséből is kiderült - támogatták az előterjesztést. A kisebbséghe z tartozó képviselők ugyanakkor aggályaikat is megfogalmazták, mindenekelőtt azt, hogy a törvénymódosítás hátterében politikai indíték húzódik meg, nevezetesen: a kinevezettek közül minél könnyebben eltávolítani mindazokat, akiknek a kinevezése mögött az e lőző kormányhoz való politikai kötődést feltételezik. Megfogalmazódott az is, hogy az elmúlt, mindössze tizenegy hónap tapasztalatai nem elegendőek a változtatások megtételére, különösen akkor nem, ha figyelembe vesszük azt, hogy a kinevezések valójában ké thárom hónappal ezelőtt történtek meg. Ezért a kisebbségi oldalról javaslatként fogalmazták meg, hogy a törvénymódosítással egykét évet várni kellene, hiszen addigra megfelelő tapasztalatok birtokában lehetne a gyakorlat által felvetett igényekhez közelí teni a törvényt. Ellenzéki oldalról emlékeztettek arra is, hogy a törvény elmúlt évi elfogadásával jelentős lépést tettünk a köztisztviselői kar megbecsülésének fokozása irányában, és most inkább azon kellene
