Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 12 (8. szám) - A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VÁRHEGYI ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
434 egyharmadára csökkent, '99ben pedig már csak egyötöde volt, 3,3 milliárd forint, és a mai napon már csak talán 1,52 milliárd forint körül lehet, ahogy ismerem az adatokat. '97től a Magyar Televízió nem tudta megőrizni saját tőkéjét, fizetőképességét, saját tőkéjének jelentős részét elveszített e. '98ban, tisztelt képviselő úr, hogy tegyük hozzá az ön míves beszámolójához, már 11 milliárd forint volt a Magyar Televízió adóssága. Ekkorra már felélte a saját vagyonát, miközben semmilyen tervet és jövőképet nem mutatott fel a működésre vonatkozóan. A duális rendszerből adódóan azonban, ami egyébként helyes elgondolás, miután nem volt átgondolt stratégiája a közszolgálati média működtetésének, tisztelt képviselő úr, tovább súlyosbodott a Magyar Televízió helyzete. Az üzemben tartási díjból a médiatör vény elfogadásakor 50 százalékot biztosítottak, majd az 1997. évi költségvetésben, amit önök fogadtak el, tisztelt Kósa képviselő úr, ez az arány már csak 40 százalék volt, ami 2,6 milliárd forintos elvonást jelentett. Az elmúlt négy esztendőben - államtit kár urat szeretném kiigazítani; valószínűleg csak az átadásátvételi iratokat sikerült áttekintenie - nemcsak az akkori ellenzéki, ma kormánytöbbséghez tartozó képviselők nyújtottak be szerkezetre vonatkozó módosító javaslatokat. Ebből vita is keletkezett. Az SZDSZ nyújtott be egyébként ilyet, és a Fidesz nevében, ha jól emlékszem, Sasvári Szilárd volt, aki szerkezetre, irányításra vonatkozó módosítási javaslatot nyújtott be, amely egyébként az ORTT működtetéséhez hasonló szisztémát valósított volna meg. Ta lán megengedi, hogy ezt hozzátegyem az ön által elmondottakhoz. Más egyéb módosításhoz, tisztelt képviselő úr, nem járultak hozzá. Még ahhoz sem, ami most az asztalunkon fekszik. Most szóba került az MSZP programjában a készüléküzembentartási díjak eltörl ése. Ehhez egyébként szeretném hozzátenni, hogy a Magyar Rádió bevételeiből 42 százalékos csökkenést jelentene, ha azt csak arra a három hónapra kívánják biztosítani, ami egyébként a költségvetési törvényjavaslatukban szerepel. Úgyhogy erről valóban érdeme s lesz majd szót váltani a kulturális bizottságban. Nos, képviselő úr, ennyit hadd tegyek hozzá rövid felsorolásban, és kicsit hosszabban hadd szenteljek időt annak, ami valójában előttünk fekszik, és amiről beszélni kell. Mélyen egyetértek a kulturális tá rca politikai államtitkárával, méghozzá Szent Ágostonnal hadd mondjam, hogy ha valaki tudja, mi a helyes, és nem így cselekszik, az elveszti a helyes felismerésének képességét; aki pedig nem akart helyesen cselekedni, holott képes lett volna rá, az a helye s cselekedetre való képességét veszíti el, bárhogy is akarja majd. Tisztelt Ház, tisztelt Elnök Úr, tisztelt Képviselőtársaim! Egy fontos tényt érdemes leszögezni e törvényjavaslat kapcsán: akarni kell helyesen cselekedni. Nem elmulasztani ennek a helyes c selekvésnek a pillanatát, nem megterhelni minden olyan véleménykülönbséggel, amely kétségkívül megvan közöttünk - és megvolt köztünk, és jelentős ideig meg is lesz köztünk ebben a Házban, ebben a politikai mezőben , nem megterhelni, hanem helyesen cseleke dni. (Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke foglalja el.) Magyarország az egyetlen ország a csatlakozni szándékozók között, amelyik az audiovizuális fejezetet még nem tudta lezárni. Érdemes a Háznak magába néznie, azoknak különösképpen , akik ezt megakadályozták, hiszen az egyetlen törvény volt a csatlakozáshoz szükséges törvények közül, amelyet a Ház nem támogatott, nem fogadott el a szükséges mértékben, s ezzel bizony olyan kárt okozott a mozgóképszakmának, a mozgóképművészetnek, hogy az a Szalai Annamária által említett mértékben az elmúlt négy évben közel félmilliárd forint értékben veszítette el a támogatás lehetőségét. (10.40) Nem igaz az az állítás ugyanis, hogy nincs összekötve a törvény EUjogharmonizációs célú módosítása és a mé dia plusz programban való részvétel lehetősége. Számtalan megbeszélésen, tárgyaláson fejtették ki az Unió tárgyalói, delegáltjai, hogy addig nem léphetünk be a média plusz programba, addig nem részesülhetünk támogatásban, amíg ez a jogharmonizációs célú mó dosítás
