Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 12 (8. szám) - A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz), a napirendi pont előadója:
426 De mit is jelent a közösségi szabályozás a hazai alkotókra, művekre nézve? Mindenekelőtt azt, hogy az európai művek védelmén keresztül a magyar alkotáso k is védelemben részesülnek. Bár a diszkrimináció tilalma nem teszi lehetővé, hogy a jogszabályi szövegezés kedvezőbb elbánásban részesítse a magyar műveket a többi európai alkotásnál, de az irányelv nem rendelkezik arról, hogy a műsoridő 50 százalékában s ugárzott európai műveknek az egyes tagállamokból milyen arányban kell szerepelniük. Éppen ezért az európai művek 50 százalékos arányán belül a magyarországi gyártású, illetve magyar állampolgárságú alkotók által készített művek aránya nem korlátozott, s ez nagyon jó esélyek elé állítja a hazai alkotókat, ezáltal a hazai nézőket. Több uniós tagállam szabályozása ad példát a nyelvi kvóta, azaz a nemzeti érdekek hasonló módon történő érvényesítésére. Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy a médiatörvény módosít ó rendelkezései közül a kiskorúak védelmét célzó rendelkezések kiemelt fontosságára hívjam fel a figyelmet, mert nem mindegy, hogy a következő nemzedékek kit tekintenek mintának, s hogy milyen érzelmi és értelmi képességekkel lépnek a felnőttek világába. A hatályos médiatörvényben a kiskorúak védelmére vonatkozó szabályozások elszórtan ugyan, de megtalálhatóak. Ám a gyakorlatban ennél jóval részletesebb, pontosabb és értékelvűbb rendelkezésekre van szükség. A 97/36. számú közösségi irányelv 22. cikkelye kim ondja: a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy a joghatóságuk alá tartozó műsorszolgáltatók egyáltalán ne tegyenek közzé olyan műsorszámokat, amelyek a kiskorúak fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyeztetik, különösen, ha azok porn ográf vagy az erőszakot öncélúan bemutató jeleneteket is tartalmaznak. Ezzel szemben az irányelv az olyan műsorszámok közzétételét, amelyek a kiskorúak fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődését csupán veszélyeztetik, bizonyos korlátozásokkal - például késői időpont, műsorszámra történő előzetes figyelmeztetés és hasonlóak - megengedi. Tisztelt Képviselőtársaim! Kölcsey azt írta: "Ki gyermeket nevel, az a hon iránt szent kötelességet teljesít." Abban mindannyian egyetérthetünk, üljünk a parlamenti patkó jobb vagy bal oldalán, hogy oda kell figyelnünk arra, ami a televíziókból a gyermekeink felé árad, mert sajnos a műsoroknak egy tetemes része nem szolgálja lelki és értelmi fejlődésüket. Sőt, jó néhány rajzfilm, reklám és szórakoztató műsor pozitívnak látszó hő se olyan mintákat közvetít, ami a gyerekek egészséges fizikai fejlődését befolyásolhatja. Gondolok itt elsősorban a káros szenvedélyek, például alkohol vagy cigaretta folyamatos prezentálására vagy éppen az egészségtelen táplálékok áradatára. Az étel- és i talfogyasztói szokásokat persze nem befolyásolhatjuk, s azt sem, milyen árucikk kerül a piacra, így a képernyőre, az azonban elvárható, hogy azokról a lehető legteljesebb körű információ kerüljön a lakosság, a nézők elé. Az európai követelmények közé tarto zik az is, hogy a nézőknek legyen lehetőségük a bemutatott műsorszámok esetlegesen káros tartalmáról előre tudomást szerezniük, és ennek ismeretében eldönteniük, hogy a kérdéses műsorszámot meg kívánjáke tekinteni, avagy sem. Az új törvény meghatározná az t is, hogy egyegy műsor milyen feltételek mellett tehető közzé. A javaslat annak függvényében határoz meg enyhébb, szigorúbb vagy akár tiltó feltételeket, hogy az adott műsorszám milyen mértékben alkalmas a kiskorúak kedvezőtlen befolyásolására. "Az éjsza kában annyi rém, kísértés, / golyó, kötél, bitófa, kard remeg / s hegyes fülekkel, hiénaszemekkel / leskelnek rám a gonoszemberek, /" - ezek "A szegény kisgyermek panaszai", melyet Kosztolányi akkor foglalt kötetbe, amikor még a maihoz hasonló, televíziók ból áradó veszélyek nem fenyegethették a gyerekeket. Gondolunke eleget arra, hány kisgyerek forgolódik álmatlanul az éjszakában, hány gyerek retteg a sötétben egyegy nem neki való film megtekintése után. Pedig, tisztelt képviselőtársaim, amíg félelmet éb reszt bennük az ilyen műsor, addig jó. Jó, mert ez azt jelenti, hogy van erkölcsi ítélőképességük, tudják, hogy olyat láttak, ami nem helyes, ami az alapvető normáktól eltér. A baj az, ha már nem is retten meg a gyermek a brutalitástól, az agressziótól, me rt már megszokta, és azt hiszi, hogy ez a természetes. Tisztelt Ház! A gyerekek nem tudják megvédeni magukat a tömegtájékoztatási eszközök és a szórakoztatóipar káros hatásaitól. Ezt elsősorban a szülőknek kellene megtenniük, ám azt is tudjuk,
