Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 12 (8. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
418 előtt, hogy erről szó nincs, hisz a földtörvény azon rendelkezéseit, amelyek a külföldiek földszerzési tilalmát érintik, a jele nlegi módosítás kapcsán nem kívánjuk megváltoztatni, és a törvénymódosítás révén természetesen azt a megállapodást sem tudjuk megváltoztatni, amelyet a Fidesz képviselői, kormányzati tagjai tavaly június 12én meglehetősen könnyelműen megkötöttek az Európa i Unióval is. Tehát igaztalan az a vád, hogy mi a külföldiek számára bármi módon lehetővé kívánjuk tenni a földszerzést. A termőföldspekuláció megakadályozása érdekében hathatós intézkedéseket fogunk tenni, annak révén, hogy olyan sorrendet állapítunk meg , amelyben a ténylegesen helyben lakók és a birtokrendezés érdekében a helyben lakó szomszédos gazdák tudnak igazából földet szerezni, természetesen a földhasználókat követően. A haszonbérleti rendszert stabilizálni fogjuk, a földhaszonbérleti időt egysége sen húsz évre fogjuk felemelni, és nem lesz az, hogy magánszemélyek tíz évre adhatnak bérbe földet, az állam viszont a klientúrájának ötven évre. Úgy gondolom, az igazságos rendszer felállításához ez is hozzátartozik. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányp árti oldalon.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszter úr a válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Mécs Imre frakcióvezetőhelyettes úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából, "Június 16a üzenete" címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Kis ország, nagy történelem, mondta egy hazánkba szerelmesedett amerikai történész. Gazdagok vagyunk, hiszen van egy tavaszi szabadságünnepünk, március 15e, és van egy őszi, október 23a. Sajnos, nagy számmal vannak gyászünnepeink, melyek közül kiemelkedik október 6a és június 16a. 1958. június 16án hajnali 5 órakor a Kisfogház oldalánál beékelt bitókhoz vezették Magyarország háromszorosan legitim miniszterelnökét, Nagy Imrét. Utolsó szavait, kiáltásait nem hallhattuk, hiszen minket, halálra ítélteket két héttel korábban áthelyeztek a börtön egy másik szárnyába. A kiürített Kisfogházban Rajnai Sándor ezredes vezet ésével egy maffiaszerű különítmény hajtotta végre a justizmordot, a gyilkosságot, miközben a gyáva és sunyi Kádár otthon lapulva várta jótevőjének haláláról a jelentést, akinek annak idején életét köszönhette. Nagy Imre szíve 5 óra 16 perckor szűnt meg dob ogni. Néhány perccel később megszűnt dobogni Maléter Pál honvédelmi miniszternek, majd Gimes Miklós, a forradalom hihetetlenül aktív szervezőjének a szíve is. A karakán, kemény, egyenes beszédű, római jellemű Szilágyi Józsefet már korábban megölték a talár os gyilkosok. A különítmény a Kisfogház mellett elásta testüket, és álcázásként kiselejtezett bútorokat helyezett föléjük. 1961. február 24én titokban kiásták a koporsókat, köréjük kátránypapírt drótoztak, és átvitték a 301es parcellába, ahol hamis nevek alatt - Nagy Imrét Borbíró Piroska fedőnéven - jeltelen sírba újra elásták. Nagy Imréék halála után újra erőre kapott a justizmordok sorozata, egyre nagyobb számban végeztek ki forradalmárokat, a forradalmi bizottságok tagjait. Kodály Zoltán is fellépett a justizmordok ellen. A kádárista quisling hatalom azonban tovább öldökölt, önmagát igazolván, egészen 1962ig. (9.20) S akkor nem vettük számba az agyonverteket, a szovjet katonák által agyonlőtt embereket, hiszen közel 300 embert végeztek ki, többet, min t '48 után, '19 után és '45 után. A hazáért, a szabadságért, a függetlenségért és a demokráciáért életüket áldozók igazsága nem maradhatott titokban. A történelem csavarmenete kiásta eltemetett igazságainkat. A halottak az élők segítségére siettek. A rends zerváltás előkészítésében óriási szerepük volt. '86ban a forradalom harmincadik évfordulóján
