Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 11 (7. szám) - A gyógyszerészetet érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (Harrach Péter): - PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár:
411 történelmi múltjuk, híres műemlékeik, muzeális kincseik, kultúrtö rténeti hagyományaik, jelentős kulturális rendezvényeik és kiállításaik Magyarország nemzeti zarándokhelyévé tették. Ezek a városok részben országos jelentőséggel rendelkeznek, részben pedig az Európai Unióhoz való csatlakozás után jutnak kiemelkedő szerep hez. Az akkori javaslat szerint Baja, Balassagyarmat, Cegléd, Esztergom, Gödöllő, Gyula, Jászberény, Pápa, Sátoraljaújhely, Szentes, valamint Vác szerepeltek azon városok között, amelyek a megyei jogú városi cím elnyerését szorgalmazták. A törvénymódosítás i indítványról azonban nem született döntés, mivel a területszervezési eljárásról szóló törvény kimondja: az országgyűlési képviselői, valamint az önkormányzati választások évében ilyen döntés nem hozható, így legkorábban a következő évben kerülhet sor enn ek a megtárgyalására. Én ehhez a törvénymódosítási indítványhoz kívánok csatlakozni akkor, amikor Mohács megyei jogú várossá nyilvánításának lehetőségét kezdeményezem. Mohács város nevét Szent László királyunk 1093ból származó adományozó levele említi elő ször, amelyben a birtokot a pécsi püspökségnek adományozta. A kis falvat elpusztította ugyan a tatárjárás, de évtizedekkel később újra fejlődésnek indult, és 1394re már mezővárosi rangot szerzett. Néhány évvel a sorsdöntő, 1526os mohácsi csata után a tör ök közigazgatás Mohácsot a mai Baranya megye területénél jóval nagyobb méretű, Duna menti szandzsák székhelyévé léptette elő, 1840ben pedig V. Ferdinánd királyi privilégiuma a várost a szabadalmas, azaz rendezett tanácsú mezővárosok sorába emelte. A XIX. század közepére Mohács sok tekintetben felzárkózott a megyeszékhely Pécs mögé. 1848ra Pécs lakosságszáma már csak másfélszerese volt Mohácsénak, amely Baranya megye dunai kikötőjévé, fontos kereskedelmi és gazdasági centrumává vált. Ekkoriban a várost az ország négy legjelentősebb kikötője között tartották nyilván. A gazdasági életben végbement változások a városban új közigazgatási, egészségügyi és kulturális intézmények létrehozását, a meglévők szerepkörének növekedését eredményezték. Adminisztratív szer epköreit, hivatalait a város azon az alapon kapta, hogy a megye második legjelentősebb településévé vált. 1896ban például itt épült meg a megye közkórháza. 1954ben járási jogú várossá, 1970től járási várossá nyilvánították. Határ közeli helyzete miatt s ajnos sok tekintetben nem tudott tovább fejlődni, és amikor dinamikusan növekedtek Baranya megye más városai - leginkább Pécs városa , akkor sajnos Mohács lakossága stagnált. Az utóbbi évek városfejlesztése azonban példamutató volt, megvalósult, illetve é pítés alatt áll az ipari park, a logisztikai központ, az európai uniós normákat teljesítő határkikötő, a városközpontot tehermentesítő elkerülő út, a városi sportcsarnok, a városi ifjúsági központ. Jelentős mértékű az utak és kommunális szolgáltatások fejl esztése, a bérlakásépítés, a lakóterületek kiépítése. A várost két európai közlekedési korridor metszi, amely alkalmas lehet a délkeleteurópai térség piacain megjelenni kívánó vállalkozások itteni megtelepülésére. A fentiek alapján látható, hogy Mohács vá ros történelmi múltja, dinamikus jelene egyaránt indokolttá teheti magasabb közigazgatási városi státus elnyerését. Amennyiben az Országgyűlés úgy dönt, hogy e címet újabb városoknak megadja, a város szellemi, kulturális, gazdasági jelentőségére tekintette l javaslom és kérem, hogy Mohács város is kapja meg a megyei jogú városi címet. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Megkérdezem a kormány képviselőjét, kíváne felszólalni. (Pál Tibor: Igen.) Megadom a szót Pál Tibornak, a Belügyminisztérium politikai államtitkárának. Parancsoljon, államtitkár úr! PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár : Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy ön is mondta, 1999 óta több alkalommal felmerült egyes városok megyei jogú várossá nyilvánításának a kérdése; azok a városok, amelyeket ön is felsorolt a felszólalásában. E városok történelmi múltja, országos jelentősége, regionális, kulturális, gazdasági szerepe, azt gondolom, senki által nem
