Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 11 (7. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. KÉKES FERENC (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP):
395 Köszönöm szépen. Kékes Ferenc képviselő úr is kétperces felszólalásra jelentkezett. Parancsoljon, képviselő úr! DR. KÉKES FERENC (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vitában érdeklődéssel figyeltem fideszes képviselőtársaimnak azon, némi kritikai éllel megfogalmazott véleményeit és állításait, mely szerint kritikai éllel fogalmazták meg, hogy a Magyar Szocialista Párt és a szociáldemokraták a választási kampányban és úgy egyébként is a szakszervezetekkel szorosan együttműködnek. (Nagy zaj.) Nem érzékelném, kicsit tanul mányozva az európai... Nem lehet hallani ? (Közbeszólások: De igen! De nem szociáldemokraták!) Kicsit tanulmányozva az európai polgári demokráciák gyakorlatát, azt tapasztalhatjuk, hogy Európában mindenütt a baloldali pá rtok fokozott figyelemmel vannak a szakszervezetekre, fokozott figyelemmel vannak és voltak a szakszervezetekkel, a munkavállalói érdekképviseletekkel való érdemi együttműködésre. Nincs ez másként, kérem, Magyarországon sem, nincs ez másként a Magyar Szoci alista Párt politikai gyakorlatában sem. Szándékaink és reményeink szerint ebbéli tevékenységünket a jövőben kizárólag és kifejezetten elmélyíteni kívánjuk. Tesszük ezt azért, mert a magyar társadalom többségét a bérből és fizetésből élő emberek alkotják, és úgy gondolom, úgy gondoljuk, hogy egy baloldali pártnak e társadalmi réteg érdekeinek a képviselete kiemelt jelentőségű politikai feladata. Egykori vállalatvezetőként megtapasztaltam, megtapasztalhattam, hogy ha stratégiai években gondolkodom, akkor a m unkáltatónak is igenis érdeke az erős szakszervezet, a munkavállalói jogok minél szélesebb körben való kiteljesítése, mert valódi partnerség hosszú távon csak így képzelhető el. Az a véleményem, az a véleményünk, hogy ez a törvény egy lépés abba az irányba , hogy a magyar társadalom többségét alkotó bérből és fizetésből élők, akik a rendszerváltás vesztesei sok szempontból, a rendszerváltás nyerteseivé válhassanak a nem túl távoli jövőben. Köszönöm . (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A következő kétperces felszólaló Devánszkiné dr. Molnár Katalin. Képviselő asszony! DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Asszony! Szeretném jelezni, hogy én is polgármester vagyok. Igaz, egy főváro si kerületi polgármester, de még soha nem érdeklődött senki az iránt nálam, hogy vajon milyen tapasztalataim vannak a közhasznú munkavégzésről. Szeretném jelezni, hogy a kerületem 80 ezres lakosságú, és Budapest szívétől oly messze vagyunk, hogy igazából n álunk a vidéki jellegű munkanélküliségi ráták az irányadóak. Tessék elképzelni, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kerületi önkormányzat javára 58 közhasznú munkavégzési hely van biztosítva a jelen helyzetben. Ehhez kapjuk meg azt a bizonyos 70 százalékos t ámogatást, és ebből kellene megoldanunk a munkanélküliség kezelését. Ugye, mindannyian tudjuk, mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy esélyünk sincs arra, hogy munkát kínáljunk segély helyett. (17.50) Tehát marad a csökkentett mértékű segély, amely egyébként megalázó, és egyébként tényleg kis összegű. Arról már ne is beszéljünk, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy ennek az alapnak a kimerülése közismert; valahogy sikerült kimeríteni már június hónapra. Lehet, hogy júliusra még lesz benne pénz, de nem tudom, hogy mi lesz az elkövetkezendő időben.
