Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 11 (7. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. ŐRY CSABA (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP):
385 Természetesen, amit most teszünk, az csak egy kármentés. A munka törvénykönyvének az érdekegyeztetés szervezeti rendszerére és jogosultságára vonatkozó sza bályozása ezzel sem lesz teljes. Ezért nyilván nem tehetünk arról le, hogy az elkövetkezendő négy év kormányzati munkája során átgondoljuk egy nagyobb formátumú munka törvénykönyve módosítását is ebből a szempontból. Tisztelt Ház! Ahogyan látható, úgy erős ítjük a munkavállalók pozícióját, hogy eközben a munkaadók versenyképességét sem veszélyeztetjük. Arra törekszünk, hogy az új kormánnyal új szemlélet, európai léptékű szemléletváltás következzen be a munka világában. Úgy tekintünk a magyar munkavállalókra, mint az ország legfontosabb erőforrására, és ennek védelméért, megújításáért, fejlesztéséért, jó közérzetéért felelősséget érzünk és vállalunk. Ezért kérem önöket is a másik oldalon, támogassák módosító javaslatainkat. Köszönöm. (Taps a kormánypártok sora iban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kétperces felszólalásra jelentkezett Őry Csaba, a Fideszből. Képviselő úr, parancsoljon, öné a szó. DR. ŐRY CSABA (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök ú r. Lehet, hogy sok kérdésben nem értünk egyet, de azért azt gondolom, nem szükségszerű az, hogy elrugaszkodjunk a tényektől. Európai Unióellenességgel vagy európainormaellenességgel vádolni azt a törvényt - az előbb volt szó egy ilyen párbeszédünkben Csi zmár Gáborral, hogy mi is szerepel azokban az országjelentésekben , speciel ezekben az országjelentésekben ezt a munka törvénykönyvét, amit 2001ben szavazott meg a parlament, megdicsérték. Nem kritikával illették, hanem megdicsérték. Visszakereshető ez i s, meg lehet nézni. Egyébként abban egyetértünk - és ha erről beszélnénk, akkor az egy egészen más vita lenne , hogy Magyarországon ma a munkavállalók nagyon sok esetben igen kiszolgáltatott helyzetben vannak. A problémánk csak az, hogy ez a törvényjavasl at semmilyen értelemben nem a munkavállalók helyzetét hivatott javítani. Ez elsősorban a szakszervezeti apparatcsikok, bürokraták kiváltságainak a törvénybe iktatását jelenti. Az egy csúsztatás, hogy ha a szakszervezeti bürokraták jobb helyzetben vannak, a kkor majd jobb lesz a munkavállalóknak. Vagy jobb lesz, vagy nem lesz jobb; az elmúlt tíz évben elég sok és elég ellentmondásos tapasztalatot szerezhettünk ebben az ügyben. Azt a törvényt munkavállalóellenesnek nevezni, amely a fiatal munkavállalók fokozo tt védelméről szólt; amely a diszkrimináció tilalmát vezette be; amely a férfi és női munka egyenlőségének az elvét mondta ki; amely az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét mondta ki, megint csak azt mondom, hogy ez csúsztatás, önök csak arra emlékeznek, ami re emlékezni akarnak, annak érdekében, hogy egy politikai véleményt képviselhessenek. Olcsó munkabérek: szeretném megkérdezni a képviselő asszonyt, vajon ki tett javaslatot arra, hogy emeljük a minimálbéreket. Ki indította el ezt a folyamatot, ha nem az el őző kormány? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Vajon ez a munkavállalók érdeke ellen volte? Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra jelentkezett Juhászné Lé vai Katalin, az MSZPből. Képviselő asszony, parancsoljon, öné a szó. DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP) : Tisztelt Őry Úr! Gondolom, hogy azt a vitát nem kell itt lefolytatnunk most, hogy milyen alapokról indult '94 és '98 között a Hornkormány, milyen lehe tőségei voltak arra, hogy a munkabérek tekintetében lépjen. Természetesen nagy örömmel támogattuk a minimálbér emelését, sőt azt kértük az önök kormánya részéről, amikor az ország gazdasági helyzete megengedte, hogy azt