Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 11 (7. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BALSAI ISTVÁN, az MDF képviselőcsoportja részéről:
366 ahogy én... (Csizmár Gábor felemeli a kezét hátul, a képviselői üléshelyén ülve.) - itt, a miniszteri padsorban, a felelős helyeken, úgy értettem , ahogy én meg tudtam nézni a jegyzőkönyveket, nyilván meg fogják ők is nézni. Tehát erre én nem találtam példát, az én ismereteim és emlékeim erre nem találtak példát. Természetesen, ahogy ez már itt elhangzott, mi is alapvetően kifogásoljuk azt, hogy a bizottsági vitában az előterjesztők által hivatkozott egyeztetés - nem vonva kétségbe, hogy volt, akikkel egyeztettek - a töredékét képviseli a versenyszférában dolgozó munkavállalóknak. Ez itt elhangzott és el fog majd még hangzani. Emlékszem, a bizottságban Sümeghy úr világossá tette, hogy hol van már az a világ, tisztelt képviselőtársaim, amikor a szervezett dolgozók tömegei szakszervezetbe tömörülve álltak szemben az akkori munkáltatókkal, akiket már munkaadóknak mondunk, mert a munkaadók, mint tudjuk, 80 százalékban nagyon kis- és nem nagyhatalmú, nem - hogy mondjam... - rosszízűen tőkés érdekeket tartanak szem előtt, hanem ugyanolyan részesei a magyar valóságnak, a könnyebben vagy nehezebben boldogulásnak, ahogyan az általuk foglalkoztatott munkavállalók. Nos, hol van már az a világ, hogy azt a szakszervezeti tisztségviselői réteget segítsük olyan kedvezményekhez, amelyik - nyugodtan kimondom - nem biztos, hogy alkotmányos?! Hol van a szerződési szabadság? Hol van a felek egyenjogúsága abban a megoldásban, amelyet önök vissza kívánnak állítani, hogy tudniillik az egyéb infrastruktúra biztosításán t úlmenően - helyiséget, bérleti díjat, telefont, telekommunikációs költséget, postaköltséget meghaladóan - még ingyenes banki szolgáltatást is végezzenek?! Nevezetesen - erre már volt utalás a kisebbségi vélemény előadójától , hogy ők legyenek kötelesek le vonni és átutalni a szakszervezet számlájára azt a pénzt, amelynek a felhasználására semmiféle szankció vagy garancia sincsen. Mert az is érdekes dolog a munka világának jogi szabályozását illetően, hogy amíg a cégvezetést saját vagyonának a kockázatával a nyagi kötelezettségek terhelik a hatékony és a foglalkoztatás szempontjait is magában foglaló jogszerű gazdálkodásra, addig a szakszervezetekkel szemben egyetlenegy ilyen akadémikus elvárás van: a jogok jóhiszemű gyakorlása. (15.40) Hogy aztán ezen jogaika t vajon jóhiszeműen gyakoroljáke vagy nem, erre már nincs jogi szabályozás. Én tisztelettel adózom minden törekvésnek, amely azt kívánja, hogy a magyar érdekképviseleti szervezetek által képviseltek valódi érdekei ne sérüljenek. Azt azonban határozottan visszautasítom, és az előttem elhangzó, nagyon demagóg felszólalásokkal szemben állítom, hogy valóban nem történt olyan alkotmányellenes szabályozás az éppen egy évvel ezelőtt hatályba lépett szabályozás kapcsán, amely indokolná, hogy most megismételjük az t, ami már benne van a szabályozásban - benne van a pihenőnap, benne van a vasárnap. Ennek a törvénynek az elfogadása után sem fognak mások dolgozni vasárnap, és ugyanazok fognak dolgozni vasárnap, akik most is dolgoznak vasárnap. Tehát kár port hinteni bá rkinek is a szemébe, tisztelt képviselőtársaim. Önök Alkotmánybírósághoz fordultak ugyebár, az Alkotmánybíróság megvizsgálta, és hogy, hogy nem, alkotmányosnak találta a szabályozást. Önök rendkívül demagóg és igaztalan vádakkal illették az akkori jogi sza bályozást, mint hallották és fogják majd még hallani, ezek nemcsak önkéntes elképzelései voltak a korábbi kormánynak, amely becsületes egyeztetés alapján jutott arra az álláspontra, ahova jutott, hanem ezek olyan elvárások voltak, amelyekkel szembe kell né zni mindenkinek, a jelenlegi kormánynak is. Sajnálom, hogy nem nézett szembe, eddig legalábbis nem nézett szembe, mert különben nem a 19 képviselő indítványát tárgyalnánk, hanem a kormány felelősségével járó előterjesztést. Én úgy gondolom, hogy nem az egy ensúly helyreállításáról van szó ebben a többszereplős munka világában, pontosan annak az egyensúlynak a megbontásáról van szó, tisztelt képviselőtársaim, akik előterjesztették a javaslatot; ha gondosan mérlegelik azt az egyensúlyi helyzetet, amelyet a hos szadalmas, valóban rendkívül hosszú, másfél éves előkészítést követően benyújtott, hosszasan megtárgyalt és alkotmányosan felülvizsgált és alkotmányosnak talált törvény kialakított, ennek az
