Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 11 (7. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KISS PÉTER foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter:
352 az egész munka világát, ahol a szabályozás, amire a kormá ny maga is kezdeményezéseket tesz, kiegyenlíti a munkavállalók hátrányát, tehát egyensúlyt teremt a munka világában, és ahol a szegénység ellen, a szuverenitás korlátozása ellen új munkahelyek teremtésével, az anyagi jólét körülményeinek megteremtésével lé p, tehát csökkenti az anyagi és egzisztenciális kényszereket. Úgy gondolom, hogy a kiszolgáltatottság ellen tehát három területen is van teendője egy kormányzatnak: a személyes példa, a szabályozás és az új munkahelyek teremtése ez a három terület. A mai m agyar versenyképesség javítása pedig, úgy ítélem meg, nemcsak munkáltatói érdek, hanem minden itt élő embernek, a munkavállalóknak is érdeke. Nyilván olyan gazdaságban vannak stabil munkahelyek, amely fejlődő, foglalkoztatását növelő és bérszínvonalában is az Európai Unióhoz közelítő. Az ilyen munkahelyek körében kisebb a kiszolgáltatottság, hiszen a javuló versenyképessége teremt fedezetet a munkáltatóknak egyik oldalról több új munkahely létrehozására, másik oldalról pedig az európai bérek utolérése progr amjának a megvalósítására. Ezért tehát a kormány e körben egy kiszámítható, stabil és vonzó gazdasági környezet kialakításával tud lépni, nyilvánvaló módon hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy Magyarország tőkevonzó képessége is erősödjön. A másik oldalról hozzá tud járulni ahhoz a maga kezdeményezéseivel is, hogy a hazai munkaerőforrás jobb állapotban legyen, hogy azt a térségi előnyünket, amit az itt élő emberek szaktudása, kultúrája jelentett, különösen a privatizáció első időszakában, a kilencvenes évek elejé n, megőrizhessük. Ehhez pedig arra van szükség, hogy az egy életen át tartó tanulás intézményeit mindenki számára elérhetővé tegyük, hogy általánossá tegyük a felnőttképzést, tehát a munkaerőpiacon az esély megőrzését anyagi helyzettől, a munkavállalók egy éni anyagi helyzetétől és lehetőségeitől függetlenül is biztosítsuk a munkavállalók milliói számára. Harmadik helyen a versenyképességet jelentős mértékben befolyásoló tényezők, a járulékok, az adóterhek, szóval a bérköltségek vannak, amelyek megjelennek m a óriási arányban a béreken. Szó esett itt a Házban más alkalommal is arról, és most is felhívom rá a figyelmet, hogy bizony Magyarországon a bérterhek, a bérköltségek aránya a bérekhez képest a szomszédos országokhoz képest is kirívóan magas. Ez az első 1 2 év terméke, az átalakulás következménye Magyarországon. Egyetlenegy kormánynak nem sikerült még ebben áttörést hoznia. Mi most kísérletet teszünk arra, hogy az egészségügyi hozzájárulás fix összegének három lépcsőben való nullára csökkentésével, megszünt etésével, az egyszerűsített vállalkozási adó bevezetésével, az alkalmi munkavállalás közterheinek a jelentős mérséklésével és a személyi jövedelemadóterhek átrendezésével, csökkentésével kedvezőbb gazdasági környezetet biztosítsunk, hogy a bérterhek kiseb b mértékűek legyenek, és ezen keresztül is javuljon a munkáltatók versenyképessége, hiszen ez önmagában is hozzájárul a jóléthez és a nagyobb teljesítményhez. Ez a két fő törekvésünk mind a munkaadók, mind a munkavállalók széles körének ma Magyarországon é lvezi a támogatását. A munka törvénykönyvéről: a munka törvénykönyve többek között az a szabályozás, amelyikkel befolyásolni lehet a kiszolgáltatottság elleni fellépést és a versenyképességet is. Ez a mostani módosítás a mi megítélésünk szerint egy fontos üzenet. Üzenet a munka világa minden szereplője számára, hogy mi egy olyan munka világát szeretnénk Magyarországon elősegíteni, amelyikben egyensúly van a partnerek között, ahol a megbomlott és a rövid távú túlsúlyra való törekvésből következő egyensúlyhiá nyt képesek vagyunk szabályozási eszközökkel is helyreállítani, ahol a munkavállalói pozíciókat a munkaadók irányába ki akarjuk egyenlíteni, mert úgy gondoljuk, ma Magyarországon nagyobb a kívánatosnál a munkavállalók háttérbe szorítottsága, jelentős a kis zolgáltatottság. Könnyen megkapja ma egy munkavállaló, ha véleményt mond, és ha volna, a munkakönyvét. Könnyen megkapja, hogy nem kötelező itt dolgozni, mert olyan a kiszolgáltatottság a munkahelyeken. Ennek - mint ahogy már korábban is utaltam rá - nemcsa k szabályozási, de szabályozásbeli okai is vannak. Nemcsak piaci okai vannak, hanem van oka a munkáltatói magatartásban és a kormányzati példamutatásban is. De az okai elsősorban munkaerőpiaci természetűek, hiszen ott,
