Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 11 (7. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - FILLÓ PÁL (MSZP), a napirendi pont előadója:
349 Végül az is egy fontos k érdés, hogy vajon hogyan szolgálja a munkavállaló, a munkaerő megújulását, pihenését az, ha a rendkívüli munkavégzés után a pihenőidőt csak hetek vagy hónapok múltán köteles kiadni a munkáltató. Úgy gondolom, hogy ezek azok a jelenlegi törvényi szabályozás ok, amelyeket feltétlenül módosítanunk kell, mert megbomlott az egyensúly, mert úgy érezzük, hogy a kiszolgáltatottság csak tovább nőtt, és ezen mindenképpen változtatni kell. Mi helyre szeretnénk állítani a munka becsületét. Mi úgy gondoljuk, hogy a tiszt ességesen elvégzett munkáért tisztességes bér jár. Mi úgy gondoljuk, hogy a pihenőidőben, szabadidőben elvégzett pluszmunkáért pluszdíjazás kell hogy megillesse a munkavállalókat a jövőben. Mindez véleményünk szerint nem jár azzal, hogy versenyhátrányt jel entene a munkáltatók számára, hiszen, igen tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt időszakban jó néhány informális fórumon is találkoztunk a munkaadók képviselőivel, komoly nagy létszámú munkáltatókkal is, akik elmondták, hogy az ő alapvető érdekük is az, hog y egy hosszú távú és kiszámítható jogi helyzet jöjjön létre, és a tisztességesen foglalkoztatók kerüljenek versenyelőnybe azokkal szemben, akik tisztességtelen módon, a törvényi kiskapukat is igénybe véve próbálnak pluszjövedelemhez jutni úgy, hogy a munka vállalókat fokozottan dolgoztatják többletpénz, többletjövedelem kifizetése nélkül. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Fontos szólnom arról, hogy vissza kívánjuk állítani a munkahelyeken azokat a szakszervezeti jogosítványokat, amelyeket az előző módosításkor elvettek a munkavállalói érdekképviseletektől. Engedjék meg, hogy egy kicsit politizáljak is, hiszen Magyarországon az utóbbi időszakban, sőt azt mondhatnám, hogy a rendszerváltás óta sajnálatosan állandó politikai viták forrása a szakszervezetek egyáltal án léte, vagy nemléte, hogy legitimek vagy nem legitimek, és még mondhatnám - a képviselőtársaim ismerik az ekörül kialakult politikai vitákat. Általában hogy ki mit mond a szakszervezetekről, azt döntően a politikai hovatartozás határozta meg az elmúlt id őszakban. (14.10) Mi, szocialista képviselők úgy gondoljuk, hogy ahhoz, hogy az országban hosszú távú munkabéke jöhessen létre, az szükséges, hogy folyamatos párbeszéd legyen a munkavállalók érdekképviseleti szervei, a szakszervezetek és a munkáltatók köz ött a munkahelyeken középszinten, ágazati szinten, és kormányzati eszközökkel arra törekszünk, hogy országos szinten is az érdekegyeztetésnek egy normális, jól működő, együttműködő fóruma jöhessen létre. Mi abban vagyunk érdekeltek - és meggyőződésem szeri nt minden magyar munkavállaló és minden magyar munkáltató is abban érdekelt , hogy érdemi párbeszéd során alakuljanak ki a munkavégzés feltételei, és hogy ezek a feltételek olyanok legyenek, amelyek tisztességes jövedelmet biztosítanak a munkaadók számára , és tisztességes bérjövedelmet biztosítanak a munkavállalók számára is. Tehát mi nem azért kívánjuk visszaadni a szakszervezeti jogosítványokat, mert a szakszervezetek vagy egy részük legalábbis kinyilvánította, hogy a baloldalt támogatja például a legutó bbi parlamenti választásokon. Mi azért kívánjuk visszaadni ezeket a jogosítványokat, mert úgy gondoljuk, hogy a békéhez, a normális működéshez a többoldalú egyeztetés szükséges, és ehhez az kell, hogy működőképes szakszervezetek legyenek Magyarországon az üzemekben, a munkahelyeken, mert egyéni harcokat nem igazán lehet sikeresen vívni. A munkavállalók sajnos egyedi módon nem tudják a saját érdekeiket megvédeni. Ez bebizonyosodott nagyon sok esetben. Hozzá kell fűznöm, hogy ezeket a jogosítványokat vissza f ogjuk adni. Ezt mi nemcsak a választáskor mondtuk, hanem jóval a választások előtt is. Volt kormánypárti képviselőtársaim is megerősíthetik, hogy mi ezt több mint egy évvel ezelőtt mondtuk, amikor még nem lehetett tudni, hogy a szakszervezetek majd hogyan döntenek, melyik politikai oldalt javasolják támogatni a tagjaik számára. Tehát nem lehetett akkor még ezt tudni, hogy milyen döntés születik, úgyhogy szó nincs itt semmiféle ilyen szintű együttműködésről vagy a választási támogatás visszaadásáról a