Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 4 (6. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - SZŰCS LAJOS (Fidesz):
255 támogatja ennek a törvényjavaslatnak a megtárgyalását, elfogadását. És tudomásunk van arról is, hogy a költségvetési törvény módosítása kapcsán ennek a forintfedezetét is m egteremti a kormányzat. Szeretném azt is elmondani, a nyugdíjastársadalom tisztában van azzal, hogy ez az ő helyzetének javítása tekintetében csak egy intézkedés. Egy intézkedés, de nagyon fontos intézkedés. Ez egy lépcsőfok azon az úton, hogy annak az id őskorú magyar társadalomnak, amelyik felnevelt, állítom, legalább két generációt, úgy taníttatta gyermekeit, hogy azok nagy része jó szakmunkásbizonyítvánnyal, középiskolai érettségivel és nagyon jelentős része konvertálható diplomával rendelkezik, amivel ma el tud helyezkedni, be tud illeszkedni a társadalom életébe, ez a mai társadalom valamit visszaad abból az adósságból, amire nem azt mondom, hogy kormányok okozták, hanem azt mondom, hogy az élet okozta. És ha valamennyien így tekintünk erre, és egy lé pésnek tartjuk az idősödő lakosság helyzetének rendezése érdekében tett lépések között a mostani törvényjavaslatot, akkor azt hiszem, jól döntött az Országgyűlés, és jól döntött a két bizottság akkor, amikor ezt általános vitára alkalmasnak tartotta, tárgy sorozatba vette, és helyes az a minisztériumi és kormánydöntés is, amelyik támogatja ezt. Nagy örömmel üdvözlöm azt, hogy a két bizottságban az ellenzéki képviselőtársak is egyhangúlag döntöttek a tárgysorozatbavétel és az általános vita mellett, mert ez egyik garanciája annak, hogy egy konszenzussal megszületett törvényjavaslat valóban ne a szavak szintjén, hanem méltányos intézkedéseinek majdani gyakorlati átültetésével segítsen a nyugdíjastársadalom helyzetén. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen Csákabonyi Balázs úr felszólalását. Felszólalásra következik Szűcs Lajos úr, a FideszMagyar Polgári Párt részéről; őt követi Béki Gabriella, a Szabad Demokraták Szövetségétől. Képviselő úr, öné a szó. SZŰCS LAJOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Tulajdonképpen kicsit furcsa helyzetben vagyunk, hiszen a bizottsági ülésen egyhangú szavazás volt amellett, hogy ez a törvényjavaslat általános vitára kerüljön, éppen ezért kisebbségi véleményt sem lehetett megfo galmazni. Azért jelentkeztem szólásra, mert e törvényjavaslat fő elveivel - azt gondolom, nagyon helyesen - a FideszMagyar Polgári Párt frakciója is egyetértett, azonban néhány aggályunkat szeretném megfogalmazni a törvé nyjavaslattal kapcsolatban. Úgy gondoljuk, valóban lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a nyugdíjak megállapításába egyedi lehetőségeket, elveket is be lehessen vonni. Ezt elfogadhatónak tartjuk, bár a végrehajtására rendelt kormányrendelet nélkül, ille tve annak tartalma nélkül ez kicsit vitatható, hiszen mindannyian tudjuk, hogy akkor, amikor az előző kormány megszüntette ezt a lehetőséget, nagyon sok méltánytalanság érte pontosan a nyugdíjasokat; nagyon sok nyugdíjas, idős ember, aki valóban rászorult lett volna erre az emelésre, mivel nem tudott erről a lehetőségről, nem részesülhetett ennek áldásos részéből. Ha elfogadjuk azt, hogy a nyugdíj munkával szerzett jogon jár, a korábbi munkaviszony és a jövedelem határozza meg, akkor az egyedi elbírálás leh etősége bizony ellentmond ennek. Igaz azonban az is, hogy sajnos a nyugdíj gyakran nagyon alacsony összegű, ez azonban nem egyedi probléma. Tudunk több olyan életkori, illetve munkaköri csoportot is, amelyeknek ez nagyon terhes; a téesznyugdíjasokra és töb b ilyen korcsoportra gondolva nem is kell nagyon megmagyarázni ezt a dolgot. Mi is úgy gondoljuk, és remélem, kormánypárti padsorokban is elfogadják, hogy mindenki, akinek a megélhetési minimumnál alacsonyabb a nyugdíja, jogosan kérhetne nyugdíjemelést. Ha ez a
